Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
5. Eperjessy Géza: A Pest megyei céhes ipar 1686–1872
93 Az 1828. évi összeírás 586 házat tüntet fel, az 1850. évi pedig 600-at. — Az összlakosság száma 1839-ben, tehát 10 évvel a korábbi összeírás után 3,756 (Fényes Elek Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten 1843. V. k. 145. 1.) 1848. körül pedig 4000. (Fényes Magyarország geographiai szótára. Pesten. 1851. III. 4. 1.) 94 PmL. Conscript. Regn. 1828. 1823 adófizető, 135 jobbágy, 751 zsellér, 20 háznélküli zsell. és 917 ház volt a mezővárosban. 95 H. Pálfy Ilona dr.: Kecskemét adózó lakossága az 1828. évben. Magyar Statisztikai Szemle. 1935. — A megyei összesítés szerint (Conscript. Regn. 1828.) 9205 adófizető, 27 honorácior, 844 jobbágy, 2274 zsellér, 1188 háznélküli zsellér, 401 kézműves 18 + 3 kereskedő, 3230 ház található a városban. — Fényes szerint 1848 körül 44 110 lakos volt Kecskeméten (Geogr. II. 191. 1.) 96 PmL. Consript. Regn. 1828. Pest megyei összesítés. 97 Lenin i. m. 366. 1. 98 OL. Dep. Civ. 1826/2/62. 99 A parasztiparosok nemcsak Magyarországon, hanem más keleteurópai országokban, így pl. Oroszországban a jobbágyreform utáni időben is felhasználták segédeiket a mezőgazdasági munkáknál: ,,. . .a legnagyobb munka idején a gazda kisegítésképpen, rendszerint a műhelyben dolgozó munkásokat is bevonja". Lenin: i. m. 367. 1. 100 OL. Dep. Civ. 1834/2/226. 101 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951. 44., 79. 1. — Az értéktörvény lényegében azt fejezi ki, hogy az áruk értékük alapján cserélődnek. Három főhatása: 1. A termelés szabályozása a piaci anarchia körülményei között; 2. differenciálja a termelőket; 3. a technika fejlesztésére ösztönzi a termelőket a konkurreneia során. 102 OL. Dep. Civ. 1846/2/5. 103 A mellékelt összeírás szerint a 3 malomtulajdonos közül az elsőnek 1, a másodiknak y 2 és a harmadiknak % malma van, mindhároman házas zsellérek. A 18 folyamodó közül (akik mind zsellérek), 15-nek van, 3-nak pedig nincs háza. — A falu többi malma 30 ,,gazda" birtokában van. A kalocsai érseki uradalomnak 2, 3 gazdának 1—1 malma-, a többinek csupán malomrósz tulajdona van. — OL Dep. Civ. 1828/6/219. 104 Az utóbbi mester az átlagosnál nagyobb 3 szőlőbirtokos közt is szerepel. OL. Dep. Civ. 1836/5/52. 105 p m L. Fragmentum Prothocolli Priv.-ti oppidi Rácz-Kevi 1793. febr. 19. — usque 17. mai 1794. 106 Majlát Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Bp. 1943. 160., 211. s köv. 1. 107 PmL. A váci hentescéh ir. ós jkv. 108 Uo. 109 OL. Conscript. Regn. 1828. Pest megyei összesítés. —Meg kell jegyeznünk, hogy a megyei összesítésben nyilván más szempont alapján történő besorolás alapján Kecskeméten és Nagykőrösön pl. 1—1 első, illetve 1—-1 másodosztályú iparűzőt tüntettek fel. uo Mérei Gyula: Munkásmozgalmak 1848—49. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. 12., 20., 21., 23. 1. — L. még uö.: A magyar céhrendszer 1848 előtt i. m. 111 Engels: Hogyan „forradalmasítja" Eugen Dühring úr a tudományt. Bp. 1948. 255.1. 1,2 OL. AM Comit. Pest 1. Ne 6 1730. évi másolatban. 113 Az 1729. évi 10. te. szerint pl. a céhek ,,. . .a díjakat a közibük való felvétel alkalmával módfelett felamelni s ezzel a kézművesek szaporodását gátolni, s bizonyos határozott számra szorítani, a nemzetbeiieket be nem fogadni (nationalistas non admittere), s ily módon önkényesen visszaélni merészelnek". L. még az 1715. évi 79. tc-t és az 1723. évi 74. te.-et. 114 V. ö. Móréi: Magyar céhrendszer . . . i. m. 78—80. I. •— A legényeknek, illetve munkásoknak kizsákmányolásáról, a legényeknek fizetett munkabérről, stb. részletesebben 1.: Mérei: Magyar iparfejlődés . . . i. m. 143—154, 210—215, 338—349. 1. stb. 115 OL. Dep. Civ. 1844/2/193. 116 OL. Föld-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium 1848. Iparosztály 1/280. 288
