Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

3. Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

Legrészletesebb a munkaszolgáltatások szabályozása; ebből is kitűnik, hogy a majorságok elterebélyesedése következtében a robot alkotta a jobbágy legsúlyosabb, legtöbb földesúri visszaéléssel súlyosbított terhét. Tartozik mindenekelőtt az egészhelyes jobbágy minden héten 1 napot dolgozni földesurának napkeltétől napnyugtáig, odamenetelt és visszajövetelt, etetést, itatást beszámítva, szántáskor 4, egyéb munkában 2 igásállattal, saját szekerével, ekéjével és boronájával. Novembertől februárig a menet és jövet ideje nem számít bele a napkeltétől napnyugtáig terjedő időbe; egyébként a beszámítás idejét vita esetén a vármegye tisztje döntse el a távolság mérlegelésével. Intézkedik az Urbárium arról is, ha esős idő vagy más akadály áll útjában az egész napi robotolásnak. Nem szabad a földesúrnak 1 négymarhás robotnap helyett 2-nek elvégzését követelni 2 igásállattal, kivéve ha a jobbágy szántszándékkal vagy gondatlansága miatt kevesebb marhát tart ura megrövidítésével. Általában ha a jobbágy nem állhat ki 4 marhával szántani, mással összefogva tegyen 1 napi szántást 2 napi munkával minden szántás idején egyszer. Ha szántáskor a 4 marha mellé egy ember nem elég, a jobbágy egy minden munkára alkalmas és egy csupán marhahajtásra való embert köteles adni, kizárólag az eke mellé. Legalább félnapi járóföldről munkára jövő jobbágyát előzetes közlés után egyfolytában havi 4 napi robotra foghatja a földes • úr, hanem gondoskodjék nyáron kellő legelőről az igásjószágnak, télen hajlékról s egyéb alkalmatosságról a jobbágynak s marhájának. Kaszáláskor, aratáskor vagy a földesúri gazdaság fő ágazatának megfelelően szőlőműveléskor és szüretkor a heti szolgálatot kettőzve veheti igénybe az uraság, ami az emiitett 4 napi összesítésre vonatkozólag annyit jelent, hogy a szorgos munka hónapjában egyik héten 4 napot robotol a jobbágy, a következő héten csak magának dolgozik, a harmadikon ismét 4 napot a földesúrnak, a negyedik ismét a magáé. A kettőzést azután mindig be kell számítani, amikor elmúlt a szorgos munka ideje, s általában ügyelni kell arra, hogy az esztendőre járó robotmennyiségnek legalább egynegyede a téli félévre essék. Egynapi mar hás robot helyett a földesúr két napi kézi robotot kívánhat. Töredéktelkesek telkük arányában tartoznak a heti szolgálattal; zsellér 18, hazátlan zsellér évi 12 napi kézi robotra köteles. Akinek nyolcadtelekkel fel nem érő földje van, ez után csak kilenceddel tartozik, egyébként robot és egyéb terhek dolgában házas zsellérnek számít. Ezen a heti szolgálaton, másként közönséges roboton kívül a jobbágy esztendőben egyszer, de nem szántás, kaszálás, aratás vagy szüret idején s nem is alkalmatlan utakon, két napi hosszú fuvarra köteles, úgy, hogy négy egésztelkes gazdának kell egy négyökrös szekeret kiállítani. Amennyivel az odamenetel a két napot meghaladja, azt a heti robotba kell beszámítani, ugyancsak azt is, ha a szekerek visszafelé is terhet visznek. Az útközben adódó vám-, rév-, szállásköltséget az uraság viseli. Ugyancsak a közönséges roboton kívül tartozik a jobbágy a kilencedet és a hegyvámot a falu határában kijelölt helyre összehordani. A tized és a majorsági termés egybehordását, a földesúrnak és tisztjeinek adott előfogatokat és fuvarozást, levelek hordását s minden más szolgálatot azonban, melyekre a paraszt az Urbárium szerint nem köteles, be kell számítani szokott heti szolgálatába. Ellenszolgáltatásképpen a faizásért (ha ilyenben részesül a falu népe) egésztelkes jobbágy a kijelölendő erdőből két gyalog paraszt által előre felvágandó egy öl fát köteles oda vinni az uradalmon belül, ahova rendelik. 166