Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

3. Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

Az ilyen ölfahordás helyett az uraság egy napi igás robotot, a gyalog emberektől pedig egy-egy napi kézi robotot kívánhat. Ahol ártalmas vadak vannak, a jobbágyot három napi vadászatra lehet fogni a földesúr fegyverével és lőszerével roboton kívül; ezt más feladatra fordítani vagy megváltatni nem szabad. Más szolgálatra, mint amit a törvény és az Urbárium előír, a jobbágy nem kötelezhető. De ha a jobbágy két kezével valaki másnak akarna szolgálni, munkaerejére az uraságnak elővételi joga van: ugyanazért a bérért, amit más adna, s amiben földesurával megegyezhet, vagy a vármegye limitatiója szerint tartozik neki szolgálni. Ha pedig az uraság roboton kívül kívánja termését vásárra, piacra vagy máshova hordatni, erőltetés nélkül egyezzék meg jobbágyával annak bérében. Ugyancsak nem lehet a parasztot arra sem erőltetni, hogy robotterhét készpénzen váltsa meg. Ha azonban maga a jobbágy kívánná a robotot vagy más szolgáltatásokat megváltani, evégből földesurával a vármegye tanúsága előtt ideiglenes vagy örökös szerződésre léphet. Abban az esetben, ha bármelyik fél az ideiglenes szerződéstől el akarna állni, ezt a szándékát egy évvel előbb jelentse be a vármegyének. A földesúr termény járadékának tételei közül leginkább a kilencedre esett a hangsúly. Az Urbárium úgy rendelkezett, hogy kilenced jár: a házhelyen termett kerti veteményeken, a rét pótlására adott szántóföld termésén és — ami a földművelés fejlődése szempontjából lényeges volt — a másodveteményen kívül a földnek minden terméséből, továbbá bárányból, gidából, méhrajokból; ha ez utóbbiak számából kerek kilenced nem telnék ki, egy bárányért 4, egy gidáért 3, egy méhkasért 6 krajcár jár kilenced fejében. Bárány, gida és méh kilenc edelését június 25-éig, a gabonáét augusztus 20-áig kell végrehajtani. Kedvezőtlen időjárás esetén, vagy ha a gabona érése egyébként elhúzódik, a kilenced kivételének idejét a megye állapítsa meg. Ha az a határidő leteltéig nem megy végbe, a jobbágy, a kilencedrészt a mezőn hagyva, hazahordhatja termését. A penna- és sarlópénz —- ismételte az Urbárium —, a dézsmások eltartása és egyéb rendetlenségei teljességgel tilosak. Kilenced jár kenderből és lenből is, vagy helyette egószhelyes jobbágytól hat font fonás. A borkilencedet ugyanazzal a mértékkel kell venni, mellyel a termést megakolták, s akár a hegy vámot, pozsonyi mérték szerint; hordót adni velük a jobbágy nem köteles. Ha 1715 óta más mértéket használtak volna a hegyvám kivételére, vagy új szőlők esetében szerepelt volna más egység, át kell térni a pozsonyi akóra. A hegy vámot ugyanis a bevett szokáson felül emelni tilos; ezért ahol hegyvám van szokásban, a jobbágyszőlőket s a tőlük pozsonyi mértékben járó hegy vámot jegyzékbe kell venni, egy-egy példányát a földesúrnak, a jobbágynak és a vármegyének adván. Ha a szőlőhegyen semmi sem terem, a hegy vámot a következő évi termésből kell megadni. Az uraság a kilencedet pénzben nem veheti meg, de ahol mégis megváltása van szokásban, egésztelkes jobbágy 4 forintot fizessen helyette. Konyhai ajándék címén egészhelyes gazda 2 csirkével, 2 kappannal, 12 tojással és — feltéve hogy van elég legelő a tehenek számára — 1 icce kifőzött vajjal tartozik évente; ezek helyett a földesúr 48 krajcárt is kívánhat. Ugyanezek járnak a földesúr esküvője, továbbá első miséje alkalmával is. Ezenfelül minden 30 egésztelkes jobbágy 1 borjút vagy helyette 1 forint 30 krajcárt ad földesurának. Egyéb természetbeni járandósággal tilos megterhelni a jobbágyot. így: nem köteles kvártélyt adni; nem kényszeríthető arra, hogy saját állatának 167