Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
zsár táblabírót. Valószínű, hogy a három különböző felekezeten lévő követ megválasztása sem véletlen: Szily katolikus, Darvas református, Pongrácz evangélikus volt, mivel a vármegye - követutasítása szellemében - demonstrálni akarta a vallási egyenjogúsítás és az ellennzéki reformtábor egységének eszméjét. Utóbb a megye azonban megvált harmadik követétől, Pongrácz Boldizsártól, mivel a diéta - a káptalani követek követelésére - a szokásjoggal ellentétesnek találta azt, hogy egy vármegye három követet küldjön a megszokott kettő helyett. A Pest megyei rendek erre válaszképpen június 29-i határozatukban intették követeiket az újonnan felállított, de törvényileg még nem elismert püspökségek és káptalanok követküldési jogának el nem ismerésére. Kérték, hogy a szám feletti királyi táblai ülnökök diétái jelenlétének legitimitását vonják kétségbe: ’’Papi rendbe szám láltatható személlyek, úgy nem különben az T. Királyi Táblánál is az meg határozott számon felül ülő Bírák eddig volt székektül 's ne talán engedett szavaktól meg fosztassanak”332 333 334 Pest megye jogértelmezése szerint a törvény legalább két követet tesz szükségessé, de azt nem tiltja meg, hogy több is lehetne. Mivel Pest-Pilis-Solt három vármegye egyesüléséből jött létre, így legalább három követet kell a megyének küldeni a diétára. Zsolnay Dávid veszprémi kanonok és kormánypárti támogatói szerint ez precedenst teremtene, mert ha Pest, Pilis és Solt különválnának, akkor hat főre bővülne összesen a követeik száma.3 ’3 Pongrácz Boldizsár - talán nem függetlenül a megye követeit ért országgyűlési támadástól - már az országgyűlés kezdeti szakaszában, július elején elhagyta a diétát és egészégügyi állapotára hivatkozva Heves megyei birtokaira vonult vissza, lemondva a követségről.”4 Az utasítás a leginkább a hitlevélre és a tárgyalások lefolytatásárára vonatkozó, emellett bizonyos elsődleges kérdéseket (például magyar nyelv ügye) kiemelő 21 pontos bevezető után 107 pontban írja le a megye előterjesztéseit, követeléseit és sérelmeit, az alábbiak szerint: vallási kérdések (1-25.), közjogi és nemesi jogokat érintő tárgyak (26-62.), az adózó nép ügyében (63-69), katonaság (70-83), bíráskodás (70-97), kereskedelem (98-105), végül pedig “res litteralia” címen, amelyben mindössze két pont található, a törvénykönyv szerkesztésével és az egyetem Vácra helyezésével kapcsolatban (106-107.) A május 27-ei követutasítás részletes tartalmi ismertetésére itt nem térünk ki, összességében azonban meg kell jegyezni, hogy három, országos szintű követelésként előadott alapelvet rögzített, amelyek más vármegyék követutasításába is bekerültek. Ezek voltak: a fdum successionis interruptum-eb/ érvényesítése (1. pont), Magyarország szuverenitásának biztosítása (1-2. pont) és a vallásügyet illetően (a protestánsok számára kedvező) bécsi és a linzi békék korábban (1608-ban és 1647-ben) törvénybe foglalt rendelkezéseinek hitlevélbe foglalása (6. pont).335 Feltehetően a megye az országban elsőként mondta ki a törvényhatóságok közül 1790 március 1-jén tartott közgyűlésén, hogy az „örökösödés fonala megszakadt ” (filum successionis interruptum), vagyis mivel József megszegte a rendek és az 332 MNL PMLIV. 3-c-l. 2593/1790. Buda, 1790. június 29. 1-3. f. 333 Nagy 2012,104-105. o., Naponként való 1790. XV. 334 MNL PML IV. 3-c-l. 3739/1790., Buda, 1790. július 14. Szily József levele. 335 Szíjártó 2005, 386-387. o.; MNL PML IV. 3-b. 1790-1791. 1. kötet. A május 27- i követutasítás. 86
