Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

uralkodó közötti társadalmi szerződést, felrúgta a rendi alkotmányt, ezért új szerződésre (hitlevél) van szükség.336 A II. József halálát követő utódjelölt, Lipót 1790. március 14-i leiratára Pest-Pilis-Solt vármegye a francia felvilágosodás hatását mutató, határozott hangú feliratban válaszolt. Ebben a társadalmi szerződés megkötésének szükségességével érvelt, vagyis kérte, hogy az uralkodó koronáztassa meg magát és hivja össze az országgyűlést: ennek kikényszerítésére pedig megemlíti a belga (németalföldi) példát, vagyis a fegyveres felkelés lehetőségét is.337 338

A követutasítás követeléseiből kitűnik, hogy nagyjában-egészében átvette az Ocsai Balogh Péter által írt rendi-ellenzéki program főbb pontjait, melyek a vármegyékbe a szabadkőműves páholyokon keresztüljutottak el, s épültek bele a követutasításokba.3jS Mindenképpen erre mutat az is, hogy a vármegye mindhárom megválasztott követe szabadkőműves volt.339 Benda Kálmán szerint a „filum ruptum successionis ’’-elmélet Pest megyei és országgyűlési terjesztője az egyik megválasztott követ, Szily József alispán volt. Valószínűleg ez az alaptétel is az ő kezdeményezésére kerülhetett bele az instrukcióba.340 Minden bizonnyal Szily József alispánhoz köthető az a magyar nyelvű fogalmazvány is „Hazafi gondolatok az Haza boldogulására ante Coronationem” címen, melyben a szerző konkrét politikai programot vázolt fel. Hosszas történelmi példákkal fűszerezett érvelésben mutatott rá a Habsburg dinasztiának a nemesi nemzettel szembeni állandó törvényszegő magatartására és az új „capitulatio”, vagyis a közjogi újjálapozás szükségességére.341

A követek kiküldésük után kéthetenként írásos jelentést nyújtottak be a vármegyéhez az országgyűlés eseményeiről, illetve egyes konkrét ügyekben iránymutatást kértek.342 * A vármegyei közgyűlés 1790. október 2-án, illetve november 3-án adott ki több pontos ún. pótutasítást a vármegyének, amelyeket kötetünkben is közlünk. Az országgyűlés alatt kiemelhető néhány kérdés, amely állandó jelleggel foglakoztatta a követküldő vármegyét és követeit vagy nagy hangsúlyt kapott a diéta alatt. Ezek a hitlevél megszerkesztésének, a magyar nyelvnek, illetve a nemzeti szimbólumoknak, a nádorválasztásnak és a magyar katonaságnak a kérdései.

Az országgyűlésen a legvitatottabb kérdések egyike a hitlevél (diploma inauguralis) elfogadtatásának ügye volt. A királyi hatalom erőteljes korlátozását jelentő országgyűlési hitlevél-tervezet olyan erős követeléseket tartalmazott, hogy az a választási kapituláció helyreállítását jelentette volna, noha Magyarország 1687 óta örökös királyság volt. A Habsburg uralkodók - korábbi jogaik csorbulásától tartva - ebbe a pontba nem egyezhettek bele/43 Pest megye rendjei a kérdésről vallott felfogásukat a

336 Marczali 1907, I. kötet, 12. o.

337 Horváth M. 1873, VIII. kötet, 24-25. o.

338 ÓCSAI BALOGH, 38-50. o., különösen 38.0.

339 MÁLYUSZ 1926b, 219. o.

340 BENDA 1952, II. kötet, 206. o.

341 MNL OL P 638 é. n. 7. cs., 1. tétel, Fasc. 1., Num. 7., 85. f.

342 A jelentések és a közgyűlés ezekre adott válaszai 1790-ben: MNL PML IV. 3-c-l. 2815, 2953, 3069, 3068, 3229, 3280, 3432, 3444, 3518, 3889, 3963, 4101, 4201, 4526/1790.; az 1791. éviek: MNL PML IV. 3-c-l. 236, 1065/1791.

j4j A hitlevél fogalmára és az 1790. évi hitlevéllel kapcsolatos országgyűlési tárgyalásokra összefoglalóan: Szíjártó 2005,207-208. o.

87