Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
II. 6.1. Pest-Pilis-Solt vármegye követutasításai (Pest, 1790. május 27.)380 Az 1790. június 6-ára összehívott országgyűlésre küldött követeknek kiadott utasítás: (1.) A közelgő országgyűlés elsődleges célja az alkotmány helyreállítása és megszilárdítása legyen. (2.) Az alkotmány legteljesebb helyreállításáról, belevéve a bécsi és a linzi békéket, amelyeket más tartományok is megerősítettek, az azokról szóló 1608. és 1647. évi törvénycikkeket,381 * továbbá II., III. és IV. Ferdinánd, valamint I. Lipót hitlevelét,3S2 a szatmári békét383 és az 1741. évi 8. törvénycikket384 az ország többi rendjével együtt, minden erejükkel gondoskodjanak. (3.) Ne legyen szabad nekik e sarkalatos törvényektől eltérni, és minél inkább arra törekedjenek, hogy ezen alkotmány biztonsága nemcsak írásban, hanem valóban is biztosíttasson. A mellékes törvények változtatásába is csak akkor bocsátkozzanak, amennyiben az alkotmány védelme megkívánja, és az ily módon megváltoztatandó törvény helyébe szilárdabb és hasznosabb kerül. (4.) A diploma, a capitulatio és az eskü előtt semmit se tárgyaljanak, tartózkodjanak az egyes személyeket érintő kérdésektől, és egyetértésre törekedjenek. Máshoz is csak akkor kezdjenek, ha a királyt megkoronázták, és teljesen gyakorolhatja a méltóságát. A nádorválasztás, ha a többi rendeknek úgy tetszik, megelőzheti a koronázást, de a hitlevél aláírása előtt nem mehet végbe. Hogy megválasztása körül viszály ne támadjon, a rendek 8 kiváló férfiút ajánljanak a királynak, akik közül ő az 1608. évi (k. e.) 3. törvénycikknek383 megfelelően négyet jelöljön a rendeknek, közülük a rendek közfelkiáltással válasszanak. Az új nádornak új, méltóságának megfelelő esküt dolgozzon ki az országgyűlés. (5.) A hitlevél felterjesztése és elfogadása közötti időt legjobban, amennyire hatalma engedi, a törvényes állapot visszaállítására fordíthatná az országgyűlés. II. József, aki belátta tévedését, mégsem a törvényes állapotot állította helyre, csak a Mária Terézia korabelit. Ehhez különben sem neki nem volt, sem Lipótnak nincs hatalma, hanem csak a rendek végezhetik. (6.) Az alkotmány biztonsága érdekében a már említett diplomák tartalmához a következő pontok is hozzáadandók: a.) A protestánsokat, eltörölve az egyoldalú törvényeket és rendeleteket, a bécsi és linzi béke és az 1608. és 1647. évi törvényekben meghatározott állapotba kell visszahelyezni, és nekik a római katolikus valláséval megegyező szabadságot kell juttatni. Minden más vallás lelkészeinek felügyeletétől, a stóla és bármely más terhek alól felmentessenek, csak saját feljebbvalóiktól függjenek. A vármegyékben a tisztviselők jelölésénél és választásánál, vallásra való tekintet nélkül 380 MNL PML IV. 3-b. 1790-1791. 1. kötet. (1-69. f.) 381 Az 1608. évi koronázás előtti 1. a „vallásügyről” szóló, illetve az 1647. évi 5. törvénycikkről van szó: „az nagyságos erdélyi fejedelemmel, Rákóczy György úrral kötött békéről kiállított királyi oklevelet az ország közönséges törvényei közé iktatják " ,S2 II. Ferdinándé az 1622. évi II., III. Ferdinádé az 1638. évi 1., IV. Ferdinándé 1647. évi 2. és I. Lipóté az 1655. évi II. törvénycikkben található meg. 383 ..a felkelésről és adózásról". ,8J Ebben az ország rendjeit „mindenféle adózás alól fölmentik, sőt a kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is megerősítik, hogy a telekkel semmiképen ne járjon együtt a közteher ’’ 383 ,, a nádor és személynök választásáról" 95
