Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
1655. évi 100.298 törvénycikk szerint a magánszemélyek által szedett vámokat. (46.) A hazai gabona és bor kivitelét az uralkodó könnyítse meg az 1741. évi 27.299 törvénycikk alapján, azért is, hogy a pénzforgalom révén a nép terhein könnyítsenek. (47.) A nemesek árui után bizonyos földesurak és elsősorban a királyi városok ne szedjenek vásárvámot, az 1498. évi 35.300 törvénycikk szerint, az az ellen vétők büntetését pedig szintén törvényben határozzák meg. (48.) Mivel a sószállítók a földesurak és jobbágyaik útbaeső földjeit többnyire szinte teljesen lelegeltetik, természetes, hogy azt tiltani kell, azonban a szállítók maguk sem tehetnek egyebet, legfőképp a Szolnoki raktárak közelében, ahol gyakran két napot is várniuk kell. Ezért kérjék Őfelségét, hogy a só szállításáért járó összeget valamennyivel emeljék meg, hogy abból a szállítók a földesurak részére kártérítést vagyis taksát fizethessenek és fáradozásaik jutalmaként maguknak is maradjon valamennyi. (49.) A céhek csak az árak emelkedését okozzák, feleslegesek és károsak, így a legjobb, amit tehetnek, hogy megszabadulnak tőlük. Ha ezt véghezvinni nem lehet, legalább azt tegyék lehetővé, hogy a céhen kívüli iparosok és kereskedők termékeiket szabadon árusíthassák. (50.) Szűnjön meg az a méltánytalanság is, miszerint csak a budai szekeresek céhének tagjai tartózkodhatnak és szekrezhetnek három napnál tovább Buda városában. (51.) Az árszabások betartatására ez egyetlen lehetőség, ha kihágás esetén a vármegye saját hatáskörében járhat el a királyi városokban is. Az ugyancsak szokásba jött elővásárlások tiltását is újítsák meg. (52.) A városokban, legfőképp pedig Buda és Pest elöljáróságában olyan mérvű lenézés tapasztalható a magyarokkal szemben, hogy azokat nemcsak hogy a tanácsba, de még a polgárok és mesterek közé sem veszik fel, ezért el kell rendelni, hogy a városi magisztrátus legalább felerészben magyar, a nyelvet és a honi törvényeket ismerő férfiakból álljon, s ne követeljék a befogadásért jogtalan módon 124 forint letételét. (53.) Az, hogy Buda és Pest lakosai gyűlölettel viseltetnek a magyar nemzet iránt, abból is kitűnik, hogy a bírósági alkalmakra és a vármegyegyülésekre érkező nemesek házvételeit minden módon akadályozzák és a városban már házat birtokló nemeseket különböző adókkal és kivetésekkel (Pesten telekadóval) sújtják. Az országgyűlés határozza el, hogy a két város a nemesek házait sújtó törvénytelen követelésektől álljon el. (54.) A subsidium megajánlása és a rendi sérelmek orvosolása az 1504. évi l.,301 az 1507. évi 8.302 és az 1681. évi 12703 törvények értelmében ne történjen az országgyűlésen kívül, ezért az országgyűlés összehívásáról az 1492. évi l.,304 az 1622. évi 2.,305 az 1635. évi 94.,306 az 1647. évi 154.307 és az 1715. évi 14.308 298 „Az ország minden harminczada és vámja körül való visszaélések helyrehozásáról és azok újjáalakításáról ” 299 „Az ország terményei és készítményei kivitelének könnyítéséről" 300 „A nemesek és az egyháziak a házi szükségletükre vásárolt dolgoktól s a nemesek ezenfelül kereskedésük után harminczadot és vámot ne fizessenek" 301 „Az egyes urak és vármegyék ne otthon vagy magánoson, hanem az országgyűlésen vagy közönséges gyűlésen mindeneknek közös egyetértésével ajánljanak a királynak segélyt vagy adót; és azoknak a büntetése, kik másképen cselekednének" 302 „Az ország törvényei ellen vétkezőt meg kell büntetni" 303 „ Az adókivetések, illetékek s bármely azok alapján követelt hátralékok egyszerű eltörlése " 304 „A király az ország összes karait és rendéit tartsa meg régi szabadságaikban; az újításokat, melyeket Mátyás király hozott be, törölje el; a rendes jövedelmekkel elégedjék meg ’’ 72
