Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

adományozzák, a főispáni címet pedig az 1638. évi 33.247 248 törvénycikknek is ellentmondva ne kiskorúaknak, hanem olyan arra érdemeseknek juttassák, akik az adott megyében is rendelkeznek birtokkal. Ugyanúgy a vármegyei tisztségeket is az 1723. évi 56.249 törvénycikk alapján a vármegyebeli birtokosok kapják, annak megkönnyítésére pedig az 1599. évi SÍ.,2'" az 1659. évi 75.251 és az 1723. évi 103.252 * törvénycikk értelmében gondoskodjanak a kamarai javak adományozásáról. A kamarai-, só-, posta- és harmincadhivatalokban, valamint a hadsereg gyalogságának tisztikarában - már csak azért is, mert az utóbbit az ország adójából a haza védelmére állították fel - az 1546. évi 15.,28j az 1655. évi 1 1 ,,254 és az 1741. évi 15.255 és 42.256 törvénycikk értelmében - magyarokat is alkalmazzanak, mivel ezekben a tisztségekben kevesen vannak. Ez pedig a katonaság esetében az újoncozást is nehezíti, hiszen egyszerűen szavukat sem értik feljebbvalóiknak. (17.) A magyar ©postamesteri hivatalt más, örökös tartományokbeliektől elválasszák és az 1715. évi 22.257 törvénycikk előírása alapján az arra érdemes magyaroknak adományozzák, az országgyűlés pedig a mondott tisztség ügyében részletes szabályzatot dolgozzon ki. Gondoskodj ónak a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos visszaélések meggátlásáról és a díjak további mérsékléséről. (18.) A királyi jövedelmeket, úgy mint a kamarai- és koronabirtokokból, a bányákból-, a bányabérből és a pénzverésből származóakat az 1439. évi 6.,258 az 1723. évi 16.259 törvénycikkek szerint arra érdemes magyaroknak adományozzák. (19.) Noha az 1555. évi 8.260 és az 1723. évi 16.261 törvénycikk tiltja a tallérok kivitelét, azokból mégis óriási hiány mutatkozik, ezért súlyosan kell büntetni mind a kivitelt, mind a kamatra történő beváltást. Az 1741. évi 12.262 törvénycikk értelmében gondoskodjanak budai pénzverőház felállításáról, a tárnokmester működésének helyreállításával együtt.

247 „Hogy külföldiekre tisztségek nem ruházhatók és hogy a főpapok és báró urak ne tartsanak maguknak idegen embereket"

248 „A főispáni lisztek és méltóságok adományozása kiskorúak részére ne történjék"

249 „A főispánoknak megyéikben lakásáról s a megyék tisztujitásáról, az alispánok s más tisztviselők állásáról ”

250 „Az ország rendei alázattal kérik O császári felségét, hogy a nemesek és mágnások fekvőjószágaira nézve az ország régi szokását megtartsa; a magyar fekvőjószágokat idegeneknek el ne adományozza és hogy bizonyos nemeseknek a jogait megvizsgáltatni és a Bihar vármegyei nemesektől elvett fekvőjószágokat visszaadatni méltóztassék "

251 „A királyi kincstárra háramlóit javakat O felsége érdemes személyeknek ingyen adományozza"

252 „Az ország benépesítéséről"

258 „Az országlakosok megtartandók az ő régi szabadságaikban ”

284 „A magyar kamarának az udvaritól való függetlenségéről; a fölösleges kamaratisztviselők és az ellenőrök elmozdításáról és a fiókharminczadok eltörléséről; továbbá, hogy a harminczadosok ellen kamarai vizsgálat eszközlendő, az elhalt külföldi harminczadosok helyébe pedig benszülöttek teendők"

258 „Az egyházi és világi javadalmak, méltóságok és hivatalok adományozásáról"

256 „A biztosságról"

257 „A magyarországi föpostamesterröl és postásairól"

258 „ Hogy a királyi jövedelmeket egyedül az ország lakosai részére kell bérbe adni"

259 „ A magyar királyi kamara hatalmáról és a bérlők kihágásainak megszüntetéséről ”

260 „A tallérok verése maradjon abban az állapotban, a melyben van, de az ezüstnek nagy mennyiségű kivitelét tallérokban is eltiltják"

261 „A magyar királyi kamara hatalmáról és a bérlők kihágásainak megszüntetéséről"

262 „A királyi tárnokmester joghatóságáról"

67