Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

(20.) A rézpénzek behozatalát már az 1526. évi 35.263 törvénycikk tiltotta, ennek ellenére mind számban, mind értékben egyre növekednek, amiből az ország gazdaságára nézve igen nagy károk származhatnak, ezért annak ne magasabban, mint egy krajcárban határozzák meg az értékét, kiadását pedig teljesen szüntessék meg. (21.) A só árának diétán kívüli emelését - annak tiltását a jövőre nézve törvénnyel is megerősítve - vonják vissza és azt az 1741. évi 34.264 törvénycikk rendelkezéseihez igazítsák, s ne a többi királyi jövedelemtől elválasztva kezeljék. Emellett pedig a Vágón szállított faanyagok után szedett vámok, melyek törvénytelenek és csak áremelkedést okoznak, szűnjenek meg. (22.) Háború esetén a tárgyalásokból és tanácskozásokból az ország tanácsosait ne zárják ki, az 1608. évi 2.265 törvénycikk értelmében. A törökkel való békekötés és fegyverszünet esetén az uralkodó a magyar tanácsot hallgassa meg az 1596. évi 4.266 és az 1715. évi 4L267 törvénycikk alapján, tanácsaik és panaszaik felülvizsgálatához az 1618. évi 8.268 törvénycikk szerint külföldieket ne engedjen. A magyar ügyekről az 1498. évi 7.,269 270 az 1559. évi 8.,2 11 1569. évi 38.,271 1608. évi 10.272 273 és az 1681. évi 4.2 73 törvénycikkekből kifolyóan a király magyarokkal tanácskozzon. Legyen állandó magyar követ a török portán az 1604. évi 4.274 és az 1662. évi 4.275 törvénycikk szerint, a követségekre nézve pedig általában az 1723. évi 104.276 törvénycikket tartsák be. (23.) Az 1741. évi 18.277 törvénycikk szerint Erdélyt csatolják vissza Magyarországhoz és követeiket küldjék el a diétára, az újonnan felállított bánság pedig nehogy valamiképpen az ország báróinak joghatóságának sérelmére működjön, hiszen a Hármaskönyv I. rész 94. címe alapján a temesi bánság Magyarországhoz tartozik. Csatolják tehát vissza a további területekkel együtt, s nevezzék ki főispánjaikat. (24.) Köztudott, milyen mennyiségű oklevél található a kamarai levéltárban, amelyek hiányában a családok saját javaikat igazolni nem tudják, így az 1723.

M ,, A kik az országba rézpénzt hoznak be, azok fej vesztéssel bűnhődjenek ”

264 „A só ügyéről, és annakNyitra vármegyében állítandó raktáráról"

265 „A magyarokkal és törökökkel kötött békéről”

266 „Az ország karai és rendel nem azért panaszolnak, mintha adózni nem akarnának, hanem azért, hogy miután tehetségeikben meggyengültek, külföldi hadseregről is (a mint eddig) kegyelmesen gondoskodni méltóztassék”

267 ,,A törökkel való békekötést és az ország egyéb ügyeit magyarok tárgyalják”

268 „A magyar tanács és cancellária hatalmára és méltóságára nézve az elmúlt évek végzéseit újítják meg"

269 „ Midőn az egész országot érdeklő ügyek vannak a tanácsban tárgyalás alatt, a tanácskozáshoz nyolcz ülnököt kell odabocsátani, s ezek esküdjenek meg ”

270 „A magyar ügyeket magyar tanácsosokkal kell tárgyalni ”

271 „Kérés aziránt, hogy a magyar ügyekben a császári felség a magyarok tanácsával éljen ”

272 „A cancellárság tisztét valamelyik jól érdemesült személynek kell adományozni, és a királyi felség a magyar ügyekben csupán magyar tanácscsal éljen, és a kérvényezők is, a magyar tanácsosokon és titkárokon kívül, mint a kikre tartozik, a kiadványaik érdekében másokhoz ne forduljanak ”

273 „ Magyar követnek a császári követhez, ezéhez hasonló tekintélylyel leendő csatolásáról, s a törökkel való békekötésről és minden magyar ügynek a magyar tanácscsal való tárgyalásáról"

274 Téves hivatkozás.

275 „ Magyar biztosról és a magyar ügyeknek magyarokkal való tárgyalásáról”

276 „Hogy a Magyarországot illető dolgokban s ügyekben a követségeknél az országlakókat alkalmazzák "

277 „Erdélyről, valamint a Magyarországhoz tartozó megyék, kerületek és vidékek visszacsatolásáról és bekeblezéséről"

68