Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
nos vagy hallgatólagos beleegyezésükkel történt-e, a továbbiakra nézve pedig elrendelték, hogy bárki bárhogyan is erőltetné, ne egyezzenek bele újabb emelésbe, mint ahogyan az inszurrekcióra vonatkozó törvények megváltoztatásába sem.205 A követek válaszukban késznek mutatkoztak arra, hogy számot adjanak arról, nem adták szavazatukat az adóemeléshez, s bizonygatták, hogy sem további emelésbe, sem a nemesi felkelésre vonatkozó törvények megváltoztatásába nem mennek bele. Azonban, mint fogalmaztak, az ország dolgai úgy állnak, hogy már csak az isteni gondviselés és tekintélyes férfiak tanácsa segíthet, így önmaguk ajánlották fel, hogy a megye küldjön helyettük más, tapasztaltabb férfiakat, amennyiben úgy látják, hogy azok érdekeiket jobban képviselnék.206 A megye részéről visszahívásról szó sem volt, s bár hazatérve a követek beszámolójukban is fontosnak érezték, hogy mentegessék magukat az adóemelés miatt, s hogy hangsúlyozzák, legalább az inszurrekció dolgában a régi szokások maradtak érvényben, nem vitatták érdemeiket, sőt, jutalmat is kaptak.207 Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy amíg a követutasítás végleges változata mondhatni szokás szerint a követek ügyességére bízta az utasításban nem érintett kérdésekben az eljárást, az utólag kihúzott szöveg azt mondta ki, hogy semmilyen egyéb ügyben ne tárgyaljanak a megye megkérdezése nélkül. Ebben is tetten érhető tehát a számonkérés, a szorosabb ellenőrzésre törekvés, amellyel a megye az udvar törekvéseivel szemben próbálna a követek közvetlen irányításával fellépni. Hogy milyen hatásra került ki a szövegből, sajnos nem tudjuk megállapítani. Az előző országgyűlésekhez képest 1764-65-ből a Pest megyei követek diétái szerepléséről jóval több és változatosabb összetételű forrásanyag áll rendelkezésre. A pasquillusokban, a szakirodalomban és a visszaemlékezésekben Ráday Gedeon alakja bölcs, szerény, de mérsékelt ellenzéki vezérként tűnik föl.208 Horváth Mihály tanulmánya szerint Ráday Gedeon ellenzéki követként indult, de a diéta végén, október 11-én- kihasználva az őt mindkét oldalon övező közmegbecsültséget - az ellenzék és a kormánypárt közötti megegyezés érdekében közvetített az adóemelés ügyében.209 A vitában ismét felmerült annak kérdése, hogy a döntéshozatalkor a szavazatokat számlálni vagy esetleg (a vármegyei követek javára) súlyozni kell-e. Úgy tűnik, hogy Ráday - az ellenzék retorikáját követve - ebben az ügyben föl is szólalt.210 Fennmaradt (datálatlan, de valószínűleg ezen eseményekre utaló) magánlevelél-fogalmazványában is - összhangban az utasítás 26. és 27. pontjával - a mellett érvel, hogy a szavazatokat súlyozni kell, különben a kormányzat az összes előterjesztését meg tudja majd szavaztatni az 205 MNL PML IV. 1-a. XXIV. kötet, 859-861. o. 206 MNL PML IV. 1-a. XXIV. kötet, 873-874. o. 207 MNL PML IV. 1-a. XXIV. kötet, 934-936. o. A 4 forintban megállapított napidíjat 100-100 körmöci arannyal egészítették ki. 208 Ráday Gedeon országgyűlési és kortársi hírnevét Az 1764dik esztbeli Diaeta alkalmatosságai című pasquillus mutatja a leginkább: ,fáday Gedeon fontos bölcsességed,/ Óránként neveled hired, dicsőséged,/ Nem ember, ki nem tud megbecsülni téged,/ Pukkadjon meg, ha van csak egy ellenséged/ Minden szólásodnak bölcsesség vezére". Közli: LŐKÖS, 179. o. 209 Ráday országgyűlési tevékenységéről: Horváth M. 1873, VII. kötet, 367. o.; HORVÁTH M. 1868. 210 Horváth m. 1868,409. o. 62
