Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
alsótáblán az amúgy számszerű többségben lévő szabad királyi városok és a távollévők követeinek segítségével.2" Valószínűleg ezt a mozzanatot örökíti meg Kazinczy Ferenc Pantheonjában, amelyben a nyelvúj ító-literátor utal arra, hogy egy diétái vita során Rádaynak és követtársának, Szathmáry Király Györgynek „meg volt súgva, hogy ne szóljanak”, vagyis a szerző feltehetőleg utal a kormányzattal kötött különalkujukra. Az anekdotát leíró Kazinczy szerint a diétái ifjúság azonban szólásra kapacitálta „ a nemzet legtiszteltebb képviselői közé számláltatott” Pest megyei követet, azt kiabálva az ülésen, hogy „Ráday uram akar szólani”, mire Ráday leforrázva ült, mert egyáltalán nem kívánt felszólalni, de végül mégis megtartotta beszédét.211 212 Minden bizonnyal ennek az eseménysornak a kapcsán született az országgyűlési ifjúság tollából egy latin nyelvű pasquillus, amely megrótta a „vármegyék két fényességé”-nek nevezett Pest megyei követeket az egyik ülésen való hallgatásuk miatt.213 Ehhez képest Ráday sok évvel később, 1782-ben - bárói rangemelése érdekében beadott kérvényének összeállításakor- már úgy emlékezett vissza egy magánlevelében, hogy a legutóbbi diétán az uralkodónő és a kormányzat törekvéseit hathatósan támogatta, sőt Cornelius Neny kabineti titkár is kifejezte politikai szereplése iránti elégedettségét.214 Ezügyben hozzá kell tennünk, hogy a követutasításban szereplő lényeges változtatások közül épp a városok szavazatára vonatkozik az egyik, a kihúzott szövegrész szerint ugyanis négy kerületre kellene osztani a városokat és azok szerint egy-egy szavazatot adni, ami a reformkorra megvalósult votum curiatum-rendszer egyik enyhített változatát jelentette volna. 211 RL C/64-8 b. 129. doboz. Ráday I. Gedeon politikai és egyházpolitikai iratai, irodalmi jellegű kéziratai. Vegyes feljegyzések, levelek. Ráday Gedeon datálatlan levélfogalmazványa ismeretlennek. 212 A Kazinczy-idézetek forrása: KAZINCZY, 15. o. A visszaemlékezést Ráday Gedeon tanulmányában idézi: RÓNAY, 53. o. 2,s OSZK Ktt. Quart. Lat. 2498. 82. o. In Ráday et Latzkovits Pestiensis Ablegatos. Erre aztán válaszvers is született Ráday védelmében: uo. In eundem Ráday címen. 214 „Ha az én tsekély meritumaimnál is akartok emlékezni az Diplomában nem ellenzem, ha be tészitek Diaetan való Követtségemet: mert hogy az akkor uralkodó Felség tzéllyainak elő mozdítássában nem váltam tellyességgel haszontalan ; meg tetszik abbú!; hogy eo Felsége akkori Cabineti secretariussa Néni által jelentette Groff Festetitsnek jelen létében irántam s személyemmel való contentussát es approbatióját, különösen hivattatván ez végre egy reggel azon Úrhoz: Kinekis az mint fellyebb irám az neve (úgy tartom Néni) vált; azt tudom, hogy frantziául jobban tudott mint németül, mert az utolsót igen törte; Nem ez az értelmem [érdemem], hogy ez szerint menjen be, hanem tsak az, hogy én is ott tehettségem szerint eleget kívántam tenni hazai s fejedelmemhez való kötelességemnek”. RL, C/64-10. - VIII. g/1. 32. sz. - Ráday I. Gedeon levelei fiához, Ráday II. Gedeonhoz. 63