Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
II. 5. Az 1764-65-ös országgyűlés A regális kihirdetésekor, 1764. április 13-án198 az előző országgyűlésen részt vett Beniczky Istvánt, aki akkor már első alispán volt, Pest megye közgyűlése újra követté választotta, elfoglaltsága esetén a másodalispánt, Laczkovics Imrét kijelölve. A második követ a református vallású és hitsorsosai ügyében Bécsben és Pozsonyban számtalanszor már megfordult, a protestáns nemesség körében kiterjedt kapcsolat- rendszerrel rendelkező Ráday Gedeon táblabíró lett.199 Mint eddig mindig, a közgyűlés 1764-ben is közfelkiáltással választott, az elnöklő Batthyány József főispáni adminisztrátor hiába szólította fel a résztvevőket, hogy vonuljanak el a követek megválasztására.200 Az utasítások összeállítására nem neveztek ki bizottságot, hanem azokat sorolták fel, akiknek abban mindenképp benne kell lenniük:201 ők a két követ, a másodalispán, valamint Tihanyi Dániel táblabíró voltak. Emellett megjegyezték, hogy a munkában bármely földesúr részt vehet. Az 1764. május 8-i közgyűlés jegyzőkönyve szintén csak említi, de nem részletezi az utasítások tárgyalását. Ami a változtatások mibenlétére enged következtetni, az az ezévi utasítás ránk maradt példánya, amelyen javítások is láthatók. Az instrukció legtöbb pontja megegyezik az 1741-ben kiadottal, leszámítva néhány kiegészítést. Az előzőekhez képest kiemelt szerepet kap a kereskedést gátló vámok kérdése (45^17. pont), sőt a megye sérelme a Buda és Pest városában szedett külön vásárvámokról az országos sérelmi feliratba is bekerült önálló pontként.202 A követek a diéta elején nagy határozottsággal kiálltak az adóösszeg további emelése ellen, ahogyan ez Ráday Gedeon 1764. június 14. után nem sokkal keltezett (sajnos ismeretlen címzettű) levélfogalmazványából kiderül.203 Sőt, Rádayt beválasztották a diéta október 10-én a főrendekhez indított küldöttségébe, amely az alsótábla részéről a korábbi (1751-ben megszavazott) adóösszeghez való ragaszkodását és a tervezett királyi adóemelés teljes elutasítását deklarálta a felsőtábla irányába.204 A követek 1764. október 22-én közzétett levelükben megírták, hogy a királyi tábla és a klérus, s bizonyos megyék egyetértésével keresztülvitték 500.000. forint megajánlását, és folyamatban van az inszurrekcióra vonatkozó előterjesztés tárgyalása is, mire a megye - az előzőekhez képest merőben szokatlan módon - válaszában megelőlegezte, hogy számon fogják kérni a követeken, hogy az adóösszeg megajánlása vajon az ő nyilvá198 MNL PML IV. 1-a. XXIII. kötet, 746-747. o. 199 Többek között 1741-ben, 1749-ben és 1751-ben is járt az említett két városban a protestáns felekezeti sérelmek orvoslását követelő küldöttség (a dunánineni refomnátusságot képviselő) tagjaként: RL A/l a. 2. kötet. Dunamelléki református egyházkerület protocolluma 1731-1760. 151-161., 406-407., 439-443. 200 „ in intimum consilium euntes e medio sui viros causae publicae non defuturos eo ablegandos eligere velint" MNL PML IV. 1-a. 747. o. 201 „specialiter invitati" MNL PML IV. 1-a. XXIII. kötet, 747. o. 202 MNL PML IV. 1-b. 16. kötet, 340-341. o. 2(13 RL C/64-8 b. 129. doboz. Ráday I. Gedeon politikai és egyházpolitikai iratai, irodalmi jellegű kéziratai. Vegyes feljegyzések, levelek. Ráday Gedeon levélfogalmazványa ismeretlennek. Ráday bevallása szerint: „a meg ígért summánál, akármi következése lészen, fellyebb nem lépek” 204RL C/64-8 b. 130. doboz. Ráday Gedeon 1764-65. évi országgyűlési naplója. 41. ülés. 1764. október 10. 61
