Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 36. (Budapest, 2004)
Regeszták
egyház elleni cselekedetei okoznak. Szilárdan hiszi, hogy a jelenlegi és jövőbeni bajok kezelése dolgában bízhat a vármegye segítségében. A nevezett falu akatolikus lakói vakmerőségükben, vallásuk nyilvános gyakorlására újabban templomot, iskolát, parókus házat és tanítónak való házat építettek, a szőlők, szántók jövedelmét a katolikus lelkésztől (parochus) elvonták és új lelkészt választottak. Ezeket a káros cselekedeteket a katolikusok kárára 1719. március 17-e óta hosszú ideig elkövették, de 1724 januárjában felséges császárunk két királyi paranccsal (melyek másolatát mellékeli) királyi védelmet biztosított számára. De erre nem gondolnak, sőt ennek ellenére összeesküdtek abból a célból, hogy az eretnek vallásgyakorlatot nagyobb mértékben terjeszszék, a katolikus vallásgyakorlatot pedig felszámolják. Mivel ez így van, a vármegye láthatja, milyen nehéz helyzetbe kerülhet az igaz vallás, hacsak erős karral nem támogatják és védik. Ezért szükséges, hogy az imaházat rögtön lerombolják, a prédikátor és a tanító házát a katolikus lelkész és a tanító számára átadják, az imaházban történő vallásgyakorlatot felszámolják, a szőlőt és szántóföldet a katolikus lelkésznek visszaadják, és végül biztosítsák az egyház bevételeit, a concordata és a stóla kifizetését, a királyi parancs értelmében — ezt kívánja. Ezt nemcsak a nevezett lelkek üdvössége miatt kéri, hanem azért is, mert az ő feladata a vallás és az egyházi jogok védelme, mely jogok kifejtését szükségesnek tartja. A vármegye készséges segítségét kéri az emberi és isteni jogok megvetőivei szemben, és bízik abban, hogy a nevezett királyi parancs ezt ki is kényszeríti. Hogy mindez így történjék, ehhez imákban kéri a vármegye számára Isten segítségét, és imádkozik a vármegye boldogságáért és épségéért, (latin) 1731. No. 10. b 415. [Althann Mihály Frigyes levelének első melléklete.] Az uralkodó Bécsben, 1691. április 2-án kelt rendelete a Magyarországon lakó ágostai és helvét hitűek vallásgyakorlásáról. Az udvarhoz fordultak sérelmeikkel a Magyar Királyság ágostai és helvét hitet valló alattvalói, s elpanaszolták sérelmeiket, melyeket vallásgyakorlatuk során szenvedtek, s amelyek ellenkeznek az 1681. évi soproni és az 1687. évi pozsonyi országgyűlés törvénycikkelyeivel. Az összes ágostai és helvét vallásúak, akik ragaszkodnak az említett törvénycikkelyekhez, és azok megvalósításáért a katolikusokkal együtt a hitcikkelyi bizottsághoz 5 (articularis commissio) fordultak, s a nevezett törvény5 Az országgyűlésnek a protestánsok vallásgyakorlásával foglalkozó bizottsága.
