Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

2.-hoz. Mivel megkülönböztetés nélkül azt állították, hogy az irtványföldeket a kuriális földeken nem vetették be ebben a megyében, ezért összeírásukat meg kell ismételni. Ez alkalomból általában elhatározták, hogy azon vármegyék összeírásait, melyekben hibákat találtak, közöljék a jövőbeni vizsgálókkal — akiket e megyékbe küldenek majd ki — hitelesített másolatokban a kapcsolatos megjegyzésekkel együtt, melyeket az ellenőrzés alkalmából tettek. Azok a vármegyék, melyekben az ellenőrzés megtörtént, az ellenőrzés szövege után laponként fizessenek 7 krajcárt. Hont vármegye vizsgálata Hont vármegye összeírása az általános módszer szerint történt, s rovatokat az összeírok a következő módon töltötték ki: 1. A vármegyében kuriális helységek a következők: Felsőszelény (Fölső Szeleny), Korpás, Verbom, Bottyán, Klaszita (Classita) és Felsősződ (Fölső Sződ). Ezekben a személyeket nem régebben, mint 1747-ben (valószínűleg 1647) írták össze, és most is össze kell írni. Ha valahol kifogás merülne fel a szomszédos kuriális helységek esetében, s így újra vissza kell térni Mere és Bél (Bell) helységekhez, melyeket újra kell megszámlálni, mivel a vármegye ezeket nem ismeri el kuriális falvaknak. Az igazolt kuriális falvakhoz kell számítani a következőket: Szirák, Gyürki (Gyürky), Maros, Nazdrain, Varsány, Horváti (Horváthi), Kisterény (Kis Tereny), György, Alsósződ, Bácsfalu és Alsósipék (Alsipek!). 16 kuriális falut írtak össze és ezeket az összeíráshoz az A betű alatt mellékelték. Másokat pedig azzal a megjegyzéssel, hogy úgy vélik, ők kuriális falvak, másokat pedig a többi jobbágyfalu között sorolták fel. 2. Összeírták a lisztet őrlő malmokat, s mivel az egész vármegyében nincsenek a jobbágyok birtokában levők, csak urasági malmok, ezért csak a földesurak adják azokat bérbe. Néhányat a molnárok összetörtek. 3. Össze kell írni az erdők jövedelmét. Ezek részben a földesurak birtokában vannak, és számos falu földesura engedélyével fizetés nélkül 10—10 disznót hizlalhat bennük. 4. Meg kell vizsgálni a mészárszékeket és az italméréseket, melyek e vármegyében a földesurak fő jövedelmét jelentik, ámbár számos faluban bérlet fejében a földesúr kiadja a jobbágyoknak vagy a vármegyének. 5. Szőlőbirtokai Kéménd (Kemend) és Nagybény (Nagy Bén) falvaknak vannak Esztergom vármegyében. Használatra réteket és szántókat is bír a vármegye, s mivel a vármegye közepén e rétek és szántók után nem adóznak, a vármegye arra törekszik, hogy ezeket megvásárolja. 6. Idegen szőlők a rovatban nincsenek feltüntetve, hanem a rovatokhoz mellékelt megjegyzésekben.