Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

Fejér, Somogy, Tolna, Baranya, Zala, Bács, Hont, Bars, Nógrád és PPS megyék, melyekben őfelsége seregei fel és alá vonulnak, s ez súlyos terhet jelent. S ezt nemcsak az átvonuló seregek okozzák, hanem ezekben az újoncokat és pótléklovakat toborzó biztosok is gyakran megszállnak. Ezek Ausztriából, Stájerországból, Karintiából, Krajnából, Morvaországból és Sziléziából a dunáninneni és dunántúli területen át szállítanak lovakat, ruházatot, újoncokat és tartaléklovakat, s vagy Felső-Magyarországon keresztül Erdélybe, vagy Erdélyből Máramaros és Szatmár, vagy más útba eső megyéken, mint Borsod, Gömör, Heves, Zemplén, valamint a hegyaljai és kővári körzeten keresztül vezénylik, és mindenhol a szegény földműveshez küldik őket. Ezért nőnek a terhek, nagyobbak a kiadások, több a szállítás és előfogat állítás, így a falusiak várakba történő szekerezései a múlt évben ingyen történtek minden váras helyre, várakba és városokba, és ott munkára kötelezték őket. Számos, a Duna mellett fekvő megye sok pénzt köteles költeni a Duna partjának tisztítására, így Komárom, Győr és más megyék is teszik a király parancsára. Igen sokba kerül a hidak építése és javítása. Csak Zala megyében több kisebb és 7 nagy hidat kellett építeni, 900—1000 ölnyit. Az ország többi körzeteiben sok ezer ölnyit létesítettek, és sóhajtozva teljesítették az ebből származó terheket és veszteségeket. Igen súlyos terhet jelentenek a várszolgálatok. így Temesvár alatt kimerültek a vonómarhák, tönkrementek a szekerek, és e károkat az adóba nem számították be, vagy más módon nem térítették meg. A terheket nagymértékben növeli, hogy a beszállásolt és ténylegesen kvártélyán tartózkodó katona egy orális porciója 8 krajcár, de ezért a megye csak 4 krajcárt kap, a többi a megye kára. Előfordul, hogy a katonának járó orális porció 12 krajcár, és ilyen esetben a megye kétszer annyit veszít. így őfelsége elképzelheti, milyen okból merül ki az egész ország. Növekszik a szegény nép kimerültsége a sok helyen kitört végzetes tűzvészek miatt. Alig van olyan megye, ahol több ép helység le ne égett volna, s közöttük olyanok, melyek nevezetesek voltak. Sok helységben égtek le egyes házak, és ezekből szétszóródott a lakosság, s a községek a megállapított adók terhe és a hatalmas tényleges terhek alatt összeomlanak, meg vannak fosztva az élethez szükséges eszközöktől, és ezek több ezer lakosa elvándorol. Egyes megyékből a szomszédos tartományokba távoznak, másokból Dalmáciába és Horvátországba vagy a Szerémségbe, sok szomszédos helyről Lengyelországba, a szepesi városokba, Erdélybe vagy más távoli helyekre menekülnek. E terhek alatt összeomlott Veszprém megye, melyet arra kényszerítettek, hogy minden négy dika fejében két tehenet, két ökröt vagy 10 juhot adjon 11 forint 25 dénár fejében. Abaúj megyének 70 faluja és 3 mezővárosa volt, Ung megyének 48 faluja, Árva megyének 2502 vendéglakosa volt korábban. Sáros, Zemplén, Szepes, Gömör, Torna és Szabolcs megyék a hajdúvárosokkal