Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

füleihez" eljuttatni. Emlékiratukat előbb a nádorispánhoz küldték, aki közölte velük, hogy ezután nem kell tollúkat visszafogniuk, s nem szabad kételkedniük abban, hogy őfelsége ki akarja mutatni a szegény nép iránti kegyes jóindulatát, ezért alattvalói hűséggel előadják a szegény nép állapotát. Tehát pontosan tudják, hogy őfelsége kegyes dekrétumában a megyéknek meg akarja könnyíteni a közterhek viselését, ezért előadják, hogy a portákra kivetett adó minden vármegyének és a szegény népnek igen súlyos terhet jelent, ezért súlyos csapás volt a sok katona téli szállásra történt elhelyezése s a nyáron ott tartózkodó katonák eltartására kivetett porció. Ezek annyira megterhelték az egyes vármegyéket, hogy még hátralékban vannak s nem képesek a kivetett terheket viselni. Mivel Magyarország összes vármegyéje, mint Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Szepes, Sáros és Zemplén s más északon fekvő vármegyék sokat szenvedtek a múlt év hidegétől, fagyától, azonkívül a jégesőtől, az egész országot sújtó szárazságtól, az egészségtelen, felhős időjárástól, melytől a gabonaszemek meggyengültek. Emiatt olyan gyenge volt a gabonatermés, hogy a nevezett északi vármegyék vagy semmilyen, vagy éretlen gabonát voltak kénytelenek learatni, és ebben az évben semmit sem tudtak vetni. Több más erdős és fövenyes megyében és másokban is, ahol jobbak a földek, alig háromszoros gabona termett, és részben ragyás, részben konkollyal teli. Ezért — nehogy a jövő évben kenyér nélkül maradjanak, vagy súlyos kölcsönt legyenek kénytelenek felvenni, vagy súlyos dögvész sújtsa őket — szétküldték marháikat a szomszédos tartományokba, sőt távolabbi részekbe, és érett, vetésre alkalmas magról is kénytelenek gondoskodni és emellett költséges katona-beszállásolásokat kénytelenek elviselni. A szénahiányt a sok árvíz fokozza. A dunántúli részeken a Mura, Dráva, Rába és Duna, a dunáninneni részeken a Duna, Vág, Kiszuca, Garam, Nyitra és Zsitva, a Tiszántúlon a Tisza, Ung, Szamos áradásukkal sok helységnek okoztak súlyos károkat, és majdnem a napi kenyértől is megfosztották a szegény népet, s attól a lehetőségtől is, hogy katonákat tartson el. Sok helyen a marhavész dühöng, s ez nemcsak a vonóerőtől fosztja meg a népet, hanem a napi élelemtől is, és ez teljesen így van a megyék nagyobb részében, másokban is félig. A közös baj következtében annyira elgyengültek a vármegyék lakói, hogy a múlt évi téli beszállásolás felerészben megfogyatkozott népet talált. Ámbár Magyarországon terem gabona, marha és bor a katonák eltartására, ezek most az előadott okok miatt megfogyatkoztak, és hiányuk miatt nem tudják, hogyan lehet az igényeket kielégíteni. Van sok megye, majdnem mindegyik, de különösen Pozsony és Nyitra (ezek az országgyűlések miatt más megyék számára ismeretlen terheket viselnek), azután Trencsén, Mosón, Sopron, Vas, Komárom, Győr, Veszprém,