Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

A dunáninneni kerület ülése (A kötet 17.v—18.v oldalán) Az emlékirat benyújtására és az összes megye sérelmeinek felsorolására a dunáninneni kerület ülésére november 3-án [a követek] összejöttek. Meg fogja látni az elnök, hogy minden vármegye hosszasan elő akarja adni mondanivalóját. Az idő kímélése - hogy egy ülésen a könnyítéseket vagy súlyosbításokat fognak előadni - az elnök követelje meg, hogy minden megye az ülésen sérelmeit és nyomorult állapotát igaz hittel, lelkiismerete szerint szóban röviden adja elő az ülésen. Ezért PPS vármegye küldöttei is elismételték röviden írásban közölt sérelmeiket, ilyen módon: Tudják, hogy Pest megye nem ok nélkül panaszkodik állapota miatt. Kétségtelen, hogy teljesen kimerült a rossz időjárás és a gyenge termés miatt. Ámbár mindenféle sérelme van a vármegyének, ezek közül csak a különös és mások előtt ismeretlen sérelmeit adja elő. Nem szól a rendesen kivetett adóról, sem a téli beszállásolásokról, mert ezek a terhek az egész országban azonosak, de ezeken felül előadja, hogy őfelségének majdnem az egész hadserege a jelen török háborúban oda- és visszavonulása során áthaladt a megyén, ahol nemcsak élelmezésüket kellett biztosítani, hanem rengeteg szekerezést kellett szolgáltatni Péterváradig, Futakig, Bácsig, Zomborig, Bajáig és Temesvárig. Pozsonytól Buda 22 mérföldnyire van. Ezen a vonalon 45 vármegye teljesít szekerezést és élelmiszerellátást a hadsereg részére. PPS megye viszont 36 mérföldre teljesít szekerezést és élelmiszerellátást, nemcsak a maga és Bács megye területén, mivel a megye a háború szomszédságában fekszik, s nemcsak ősszel, hanem az egész évben terheli a lakosságot az általános vagy részleges beszállásolás. A szegény népet folytonosan elvonják, úgyhogy sok hétig vannak elvonva a marhák is a szekerezés miatt, s a népnek alig van ideje a betevő falatot megtermelni a maga számára. Ehhez járul, hogy a megye területén belül fekszik Buda, az ország fővárosa, a régi királyok székhelye, melyet sok ingyenmunkával kell a megyének javítani és építeni, és e kiadásokat semmibe sem veszik. Ezenkívül tüzelőfát kell szállítani Buda vára számára, ami régebben a kamara feladata volt, most pedig évente hatalmasul erre kényszerítik a megyét, és ezért semmilyen visszatérítés sem jár, az adót pedig katonai erővel hajtják be. Mit szóljanak még a Duna partjának tisztításáról Pesttől Bajáig, ami szintén a megye feladata. Igaz, hogy mindezeket szívesen teljesíti a megye őfelsége szolgálatában, a haza javára, de mivel korábban 800 embert kellett küldeni a nyári munkák idején, azután 150-et, végül 100-at és aztán folytonosan 50-et az idei nyár folyamán. Erre kb. 7000 forintot adott ki a szegény nép, ha a napidíjakat összeszámolják. Egyébként hallgatnak a kiszállásokról, és a vármegye panaszait a felsőbb ítélkezésnek adják át.