Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

ceispán uram, a parasztember ellen pedig a dominus terrestris (földesúr), szolgabíró úr de administrando jure admoneáltatván (törvényileg megintvén) compertare rei veritate (a dolog igazáról értesülvén). Minden irgalmasságon kívül 24 forint bírságot fizessen érette, melynek egy része vármegyénké, másik viceispánunké, bíráival együtt, harmadik része pedig a földesúré legyen. Ha pedig a földesúr intra bis quindena ommittálná (15 napon belül nem szolgáltatná) a törvénytételt, a viceispán úr az olyan emptornak (vevőnek) a személyéhez hozzá nyúlhasson és itidem compertare rei veritate (a dolog igazáról éppúgy értesülvén) a megírt bírságot megvehesse rajta. Ebben földesúr ne participiáltasson (részt ne vehessen), hanem kétfelé dividáltassék (osztassák) a vármegye és bírái között. Ezt hozzátévén, minthogy a sok tolvajlásnak nem utolsó okai és ösztönzői az orgazdák, aki tudva lopott marhát vásárol(nak), s orgazdaságban leledz(enek), rábizonyosodván elegendőképpen, szintén úgy mint a tolvaj és lopó, nem a megírt huszonnégy forint bírsággal, hanem halállal fog büntetődni országunknak arról írott törvénye szerint. Hasonlóképpen azok, akik is afféle gonoszságukat tudják, s be nem jelentik a viceispán úrnak, hadnagy és tizedes uraknak. Ezt is hozzáadván, hogy senki a parasztság közül, akinek valami ügye van, nagy adóssága, a hatalommal, katonáknak, hajdúknak vagy rabnak ne vallja, hanem földesurától értsen, és ha távol van az ura, viceispánjától, mert valaki effélét cselekszik, s viceispánunk előtt rábizonyosodik, őkegyelme tizenkét forintig megbírságolhassa és a kárvallottat is annak javaiból megelégíthesse, mely bírságium fele vármegyénké, fele viceispánunké legyen, bíráival együtt. 10. Ha fent csoportban letételkor a paraszttisztek ellen valaki becstelen szóval szólana avagy engedetlenkedne, avagy egyik a másika ellen háborúságra, versengésre, vétségre és egyéb gonoszságra okot adna, az is az ő hatalmában legyen, és az olyat törvény szerint megbüntessék. Aki pedig a versengések okában találtatik, száz forintig az olyat megbüntetni hatalmuk legyen. Az emberen tett hatalmat pedig a földesúrra bocsássák, bírságul a felül megírt bírsággal osztozzanak. Ezenkívül semmi törvényes dologba ne avassák magukat, hanem kinek-kinek falujában levő bírája, földesura és vármegyéje bírái által igazításának, az ország törvénye szerint fogja őket büntetni. A köztük való törvénytételnek pedig ilyen módja lesz, hogy ha valamelyik fél meg nem elégednék a közöttük lévő törvénnyel, először a földesuraknak és onnan a nemes vármegyére bocsássák újonnan való meglátásáért, a legelső gyűlésnél pedig tovább nem halasztván. A meg nem álló fél addig a bírsággal ne terheltessék, de ha elmulasztaná, és a nemes vármegyére nem akarna menni, azután a hadnagyok a bírságot megvehessek. 11. A latroknál találandó akármi névvel nevezendő marhát a hadnagyok semmi előtt úttal móddal el ne adhassák, hanem éppenséggel viceispán uram kezéhez hozzák, melynek egy része vármegyénké, más része viceispánunké,