Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

8-szor. Ez esztendőre adj ónak hat ludat és hat tyúkot. Az többire minden gazdaszony egy ludat, ha lúdja nincsen pedig, minden gazdasszony adjon 3 tyúkot. Az mi illetné pedig az méhek és bárányok dezmáját, ez esztendőn el engedem, az után tülök megkívánom. Melly egész végezésemnek minden punctumiban való megtartására igirem magamot és maradékimat ezen pecsétes és magam keze irasaval meg erősített levelemmel es contractusommal." Aláírta Fáy Mihály, Puky András és Laczy András előtt. A másolatot hitelesítette Bényén, 1718. március 25-én Magócsy Mihály, Pest megye szolgabírája és Kostyán Mihály esküdt, (magyar) 1715. No. 1. 209. Az 1715. évi országgyűlésre terjesztendő gravamen fogalmazványa, valamint Sáros vármegye követválasztásának kérdése. A Szent Római Birodalom császára, valamint Magyarország és Csehország királya Magyarország iránti atyai aggodalmából kifolyólag, annak megtartására és megvédésére s virágzó állapotának megteremtésére törekedve a megtartandó országgyűlésen szorgalmazni s a haza védelme céljából tanácsolni fogja, hogy az összes károkat és szorongatásokat, melyek az ország lakóit gyötrik és nyugtalanítják, elhárítsák, és különösen az ellenséges támadásokat kivédjék. Tudomására jutott ugyanis, hogy az elmúlt évben milyen csapás érte Erdélyt és annak kapcsolt részeit, mely csapástól őfelsége más tartományai sem maradtak mentesek, így a nagyvezér az ősszel hatalmas sereggel vonult Belgrád alá és ott téli szállásra vonult. [1.] És ámbár őfelsége most tartós békében él a törökökkel, mely a népnek, különösen Magyarország népének javára válik, s ezért azt meg akarja tartani, és nem hiányzik török részről sem a biztosíték, hogy részükről a békét meg akarják tartani. Mivel azonban az ilyen szomszéd, kinek nagy hadserege van, veszélyes szokott lenni, és a biztonságot minden módon meg kell őrizni, mert a nyáron mentegetőzött az őfelsége tartományaiban okozott károkért, amikor a felső hatóságok egyetértése nélkül bizonyos (török) katonák betörtek őfelsége országainak területére. Hogy az ilyen veszedelmeket elhárítsák és a király híveinek biztonsága ne sérüljön, őfelsége tárgyalni óhajt alattvalóival arról, milyen módon hárítsák el az ilyen veszedelmeket és hogyan őrizzék meg az alattvalók biztonságát. 2. Ha (amit nem remél őfelsége) a török a békét megszegné és ezen ország vagy csatolt részei ellen nyílt háborút indítana, ilyen esetben őfelsége vajon milyen lépéseket várhat az alattvalóktól, ezt szeretné megtudni. Őfelsége nem kétli, hogy lelki és testi szabadságuk védelmében, az édes hazáért,