Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)
Regeszták
De a főispán is köteles jelentést (relaxatio) adni, hogy milyen jószágok és helységek után történt a levonás (defalcatio), ezért őfelségének a fegyverjog ügyében kiadott szerződésének másolatát és a perceptor 1800 forintról kiadott nyugtáját (minthogy a kecskemétiek mindeddig a főispán parancsára „le nem tették az pénzt") megküldték, s ebből a főispán bölcsen megállapíthatja, hogy a nemes vármegye megh edgyezett értelemmel" vette fel az jus armorumot. (magyar—latin) 1702. No. 3." 159. I. Lipót császár Bécsben, 1702. augusztus 30-án kelt mandátumának egyszerű másolata. Miután Isten kegyelméből dicső és győztes seregei a kereszténység ellenségétől Magyarország valamikor virágzó fővárosát, Budát s vele együtt nagy területeket visszafoglalták, majd Magyarországot a török uralom alól nagy költségek és súlyos véráldozatok árán felszabadították, ezen okból kifolyólag a kincstár kimerült és kártalanítása céljából vezették be a fegyverváltságot (ius armorumot), melynek alapján az ország felszabadított vármegyéi és javai joggal kötelezhetők arra, hogy felszabadításuk fejében bizonyos megváltási összeget fizessenek. Ezért PPS vármegye, melynek egész területe török kézre került, azt kérte, hogy a fegyverjog alapján a császári kincstárnak fizetendő megváltási összeg kifizetése alól mentesüljön. A magas klérus birtokai a fegyverjog alól fel vannak mentve, de a nevezett vármegye számos birtokosa a fegyverjoggal kapcsolatban magánúton (privatim) megegyezett az Udvari Kamarával és következésképpen a királyi kincstárral, hogy a fegyverjog alól felmentést nyerjen. Mivel azonban a világi javak a fegyverjog alá vannak vetve, ezért az ez alól való felmentés, melyet dunanedeci és lábatlani Nedeczky Sándor, a budai albizottság (subdelegata commissio) ülnöke és ennek társa, Sőtér Tamás által a vármegyének a fegyverjog alól történő felmentése, miután a vármegye felszabadítása nagy költségek és véráldozatok árán történt, nem engedhető meg. Ezért a vármegye köteles harmincezer rénes forintot két hónapon belül a császári pénztárba (officina solutoria) befizetni saját és jobbágyaik pénzéből, mint a fegyverjog megváltásáért járó összeget, kivéve azokat a javakat, melyek a fegyverjog alól valamilyen okból mentesek. Ezeknek a nevei egy a vármegye követei által bemutatott hiteles jegyzékben vannak felsorolva. Ilyenek Hunyady László és Koháry István gróf következő birtokai: Máréháza (Mareháza), Akasztó, Vacs (Vats), Gyál (Gyal) és Tápióság (Tapiosag) falvak, valamint a Wesselényiek Kecskemét oppidumban bírt porciója, mely ugyancsak Koháry grófot és családját illeti. Ezért az uralkodó felsorolja PPS vármegyének a fegyverjoggal kapcsolatos fizetési kötelezettségeit.
