Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

melyet őseink vérük ontásával szereztek, gyalázni, s azt mondta, hogy a német katonák nélkül a magyar katonák sohasem tudták ellenségeiket legyőzni. Ezt majdnem az összes rendek kemény szavakkal visszautasították, és őt lecsendesítették, úgyhogy összes szavait kész volt visszavonni. Átküldték a gravament, mely szerint a mágnások és bárók javai minden vonakodás nélkül a vármegyékben a közjó céljából megadóztathatok Mátyás 6. dekrétumának 64. törvénycikke értelmében. A mágnások erősen kérték, és szilárdan ragaszkodtak ahhoz, hogy az ilyen adókivetések ne történjenek az érintettek egyetértése nélkül. Mivel pedig ebből sok képtelen megkisebbítés keletkezik, s a megye számára ebből sok rossz származik, az erről szóló törvénycikkeket csak nagyobb büntetések esetén hajtsák végre. Sok nemes arról panaszkodik, hogy a hatalmasabbak zavarják őket birtokaikon lévő mészárszékeik és italméréseik szabad használatában, s úgy vélik, a mágnások is kötelesek a régi törvényeket betartani. Október 9. A koronaőrök azt kérik a rendektől, hogy elmaradt fizetésüket a kamarákon keresztül utalják ki. Hasonlóképpen a pozsonyi vár tiszttartói azt kérik, hogy az ő eltartásukról, élelmükről és ruházatukról gondoskodjanak. Illésházy György gróf panaszt nyújtott be, mely szerint Balassa Bálint a rendek előtti válaszában, mint már előadták, feleségét és annak családját megsértette. A brunóci (Brunocz) lakosok által elkövetett gyújtogatást őfelsége elé terjesztették. Kéri, hogy a nevezett Balassa úr a rendek előtt állítsa vissza az ő becsületét, vagy ha erre nem hajlandó, gondoskodjanak a rendek alkalmas orvosságról, régi becsülete helyreállítására. Ámbár a fivérek közötti birtokmegosztás módját kizárva a visszavetés (repulsio) eszközét már harmadfokon is elhatározták, de mivel a mágnások ezzel nem értettek egyet, maradtak a régi törvények. Horvátország bánja az ügyét továbbra is sürgeti, s ha a másodfok nem akarja végrehajtani a visszavetést, ő a Széchy család mint unokatestvérei ellen a visszavetés miatt nem tud eljárni. E kérést teljesíteni akarták. Különféle értelemben megvitatták az 1630:11. törvénycikket, melyben tudniillik azon szócskán a még távolabbi (remoúores) harmadik ízt (rokonsági fokot) kell érteni, mivel a vérszerinti fivérek nem távoli rokonok, az unokatestvérek távoliak, a harmadízig valók még távolabbiak. Hosszas vita után megállapították, hogy fivérek között az atyai javak dolgában a második fokig, a nővérek között az anyai (de nem az atyai) javak dolgában szintén a második fokig lehet élni a visszavetéssel. A gyakran említett Milakovich nemcsak személyében, de a jogszolgáltatást annyi idő óta történő megtagadása után, ügyében is a mai napon a rendek és a klérus egységesen kijelentették, hogy követelése nem teljesíthető, mivel ügye már a személynök elé került. Úgy határoztak, hogy ami az udvari tanács (cancellaria) által erőszakosan elfoglalt birtokait illeti, ezzel kapcsolatos pere