Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

a szokásos jogi úton fog folyni. A klérus harapós támadásai közepette Milakovich türelmetlenül belépett és így szólt: „Tekéntetes Nemes Országh", a bűn közismerten nem igaz, mellyel a klérus vádol s mely miatt Mokcsay András egri és Bársony György esztergomi prépostok és kanonokok panaszt emeltek, s mivel őt a személynök vádolta a képtelen vádakkal, másik bírót kér. Elhatározták, hogy Milakovichot harmadszor is megidézik s a döntést a következő napra halasztják. Egyéb viták között Vanoviczy János szerzetesnek szemére vetették, miért gyalázta a magyar nemzetet. Ő azt visszavonva, azt mondta, hogy nem gyalázta a magyar katonákat, mert ő maga is részt vett kemény csatákban és a törökök betöréseit is átélte. Mire Libercsey Mihály nógrádi alispán, ki a gyalázást visszautasította, megkérdezte, hogy hol katonáskodott? Erre azt felelte, hogy Győrben. Azért kinevették, hogy ő a városban harcolt. Az öndicséret beszennyez. Október 10. A rendek elé terjesztették a következő kamarai pontokat, melyeket őfelsége ajánlásával ellátott. 1. A magyar királyi kamarának alig van bevétele a harmincadon kívül, mivel azt a kereskedők, kik saját hasznukat tartják szem előtt, nem szokták kifizetni, mert az úttalan helyeket keresik s a harmincadfizetést igyekeznek kikerülni, vagy olyan címen, hogy nemesek és saját nemesi telkük van, az országgyűlés 100., a kereskedést szabályozó törvénycikkével szembeszállnak; a harmincadosokat a királyi vám beszedése miatt, ami feladatuk, panaszokkal támadják s különböző ürügyekkel háborgatják, s így a harmincad bevételeket, melyeket a dolgok jelenlegi állása szerint mindenfelől növelni igyekeznek, csökkentik és elsikkasztják, és semmit sem akarnak fizetni. A harmincadvám-bevételek növelése céljából szükségesnek látszik, hogy a királyi jövedelmek elsikkasztói elleni törvénycikkeket megerősítsék. Az 1635:70. és az 1649:46. törvénycikkek a kereskedelem és a harmincadvám alapjai, s ezeket nem veszik figyelembe. Ezért a magyar kamara alkalmas és szükséges helyeken itt és FelsőMagyarországon állítson fel új harmincadhivatalokat, a régi kevésbé szükséges harmincadhivatalokat pedig szüntessék meg. Ilyen módon a magyar kamara növelheti a harmincad-bevételeket, ezzel a közjót szolgálva. 2. A királyi jövedelmek azzal is csökkennek, hogy számos szabad királyi város a Dunán innen és túl bizonyos a kamarának fizetendő cenzust, melyek befizetésére a felső-magyarországi szabad királyi városok kötelesek, nem tudni milyen okból, vonakodik a kamarának befizetni. E városokat a nevezett cenzus befizetésére kötelezni kell, s erre a megfelelő utat és módot törvénycikkel kell szabályozni. 3. Az ország szükségleteit nem lehet kielégíteni, ha fel nem újítják a lucrum camerae-t, melyet 1351-ben Károly király (!) vezetett be és I. Rudolf