Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
hogy az evangélikus vallás fegyveres lázadásokat idézne elő, ezt csak a katolikus rendek állítják. Az elmúlt idők eseményei ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az elmúlt évszázadban az evangélikus vallás csak az isteni ige prédikálásával és nem fegyverrel vagy más erőszakos eszközökkel terjeszkedett. De főként ezen évszázad elején különböző kigondolt módokon a haza közös szabadságát (mint a bécsi béke bizonyítja) számos katolikus polgár megsértette. A vallást az evangélikusok véleménye szerint nem lehet fegyverekkel és török segítséggel terjeszteni. Elődeink idejében számos világi és egyházi személy vette fel a prédikációk hatására az evangélikus hitet szabad akaratából, s a templomok jogosan maradtak ezek kezén, és birtoklásukat törvények erősítették meg s nem erőszakkal került birtokukba. Később a katolikus rendek az evangélikusok jogait sértő törvényeket és diplomákat erőszakkal és fegyverekkel kényszerítették ki. 1659-ben betoldással egészítették ki a szent diplomát, mikor háború volt, és a diplomával, melyet II. Mátyás király, III. Ferdinánd királynak boldog emlékezetű atyja adott ki, ellentétesen jártak el. Miután a hívek alázatos könyörgésére békét kötöttek, a katolikus rendek azt állították, hogy a diploma más politikai esetekben is érvényes, amit a legújabb kérvényben akarnak javasolni, s ehhez megkapták a nádorispánnak a karok és rendek által jogtalanul megkapott (?) át (hozzájárulását?). Nem mondott ellent a papság, és a katolikus rendek megerősítették az 1647:5. törvénycikket, mely a klérus és a katolikus világiak ellentmondását a jövőben hatástalanná tette. Ehhez a többi karok és rendek hozzájárultak Az evangélikusok még előhozták, hogy a bécsi békével ellentétes módon bizonyos templomokat a katolikusok nem adtak vissza, s ezzel a diplomát megsértették. De a császár a bécsi békében nem hagyta jóvá, hogy a katolikusok erővel templomokat foglaljanak el. Az evangélikus rendek és elődeik számára nem szűnt meg a diploma érvényessége, de a katolikusok az ilyen templomokat a következő országgyűlésen maguknak követelték. Nem elegendő hogy a katolikus rendek azt állítják, mert az 1608:1. törvénycikkben, melyet a koronázási előtt adtak ki, nem történik említés a templomok visszaadásáról. Sőt az 1649ben alkotott törvények és királyi diplomák által felsorolt összes, akkor evangélikusok által bírt templomot visszaadták. Ezenfelül a diploma és az 1644:6. törvénycikk a templomok elfoglalását teljesen megtiltja, ezért a katolikusok semmiképpen sem használhatják a bécsi béke idézett törvénycikkét. Ami az érvként felhozott állításokat illeti, ismerjük, hogy a jelenlegi Magyarországon milyen a katolikus vallás arculata. Ha a felséges császár kivizsgálást kezdeményezett arról, hogy a katolikus rendek milyen úton és módon alapozták meg érvelésüket, ezt könnyű kimutatni, de mivel a példák boszszantóak lennének, más módon mutatják be, milyen módon cselekednek a katolikusok, s a példák felsorolását önként mellőzik. De azt nem hallgathat-