Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
kielégítették, a soproni katolikusok viszont az ugyanazon érvek és törvényes támaszték alapján a Bocskai-féle zavargások idején elfoglalt Szent Mihályplébániatemplomot és az ispotályosok kb. 20 éve megszerzett Szent Erzsébetkápolnáját, azonkívül több, a katolikus egyháztól elidegenített birtokot, melyeket részben a saját, részben a prédikátoraik, tanulóik, orgonistáik és hasonlók fenntartása számára foglalta el a város, visszaadását sürgetik. Ezt a többi gravamennel együtt őfelsége elé terjesztették, és követelték azok viszszaadását. Az evangélikusok azonban az ilyen igazságos és méltányos, az ország törvényeivel megegyező követeléseket a nevezett (Rákóczi-féle) pacifikáció értelmében örökre elintézetteknek tekintik, és szerintük ezeket nem lehet többé kérdésessé tenni, mert azok elavultak. Ez az állítás ellentétes a nevezett béke 4. feltételével, mint azt az 1638. évi gravamenek kijelentik. A bécsi béke a Rákóczi-féle zavarok alatt elvett templomok visszaadásáról intézkedett, állandóságot biztosított, meggátolta az olyan további templomfoglalásokat, amelyeket az evangélikus lelkészek szoktak tenni, és intézkedett a kielégítés módjáról a bécsi béke alapján. Ezért az ez ellen elkövetett cselekedetek jóvátételéért, a nevezett templomok, kápolnák és birtokok elvételéért elégtételt követelnek. Sopron és Kőszeg városában bizonyos az Isten és a szentek tiszteletére felállított oltárok, miután a templomokat az evangélikusok elvették, kb. 50 éve léteznek. Vallásuk előítéletei miatt, mint azt az evangélikus városok, így Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya és más városok, és több más város, mint Sopron és Kőszeg evangélikus lakói, azok megvetése miatt ezen oltárokra és képekre kezet emeltek, összetörték őket, s a többi megszentelt tárgyat szentségtörő módon kezelték, majd elégették. Még az elhunyt császár komisszáriusait, e nagytekintélyű férfiakat sem vették figyelembe a császár tekintélyét is sértve ezzel. Ezenkívül nem lehet tagadni, hogy a soproni Szent György-templom, mely a belvárosban épült, régebben a katolikusoké volt, és az evangélikusok azóta sem renoválták, de most maguknak követelik. Mikor a klérus elöljárója köszöntötte őket, őt nem fogadták, még kevésbé viszonozták üdvözletét. A Sólyom (Falco) nevü rom nevét is meg akarják változtatni (?). Ezért azt kívánják, hogy a Keresztelő Szent János-templomot és tartozékait, melyeket tőlük vettek el, mindenestül adják nekik vissza. A Rákóczi-féle békében szigorú tilalmak vannak, hogy ne legyenek további templomfoglalások és más zavargások a katolikus és evangélikus rendek között. De a soproni evangélikusok, nem tudni, milyen megfontolások alapján, a küldöttek teljes kielégítése után Sopron város katolikus plébánosát harangozási jövedelmétől, melyet régóta békésen bírt, megfosztották. Kérik, hogy e jövedelmet teljes egészében adják vissza a plébánosnak, s a bírót pedig büntessék meg ezért.