Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
A közjavak jövedelméből több evangélikus lelkészt és tanítót tartanak el és fizetnek Sopronban. Ezért méltányos, hogy tartsanak el magyar és német katolikus tanítókat is, és számukra adjanak vissza volt katolikus házakat, vagy ezek helyett más alkalmas házakat. A sajnálnivaló katolikus nép, mely gyermekeinek veszélyeken kell átmenniük Sopron városában, alig tud már sírni; nem csak nyomorult módon tudja a gyermekeket nevelni, de meg is vannak fosztva a művelődés és tanulás lehetőségétől. Fájdalommal el kell hagynia szülei vallását, amit könnyű bebizonyítani, ezért katolikus gyámokat is ki kell jelölni és küldeni, erre nagy szükség van. Mivel a soproni evangélikusok számára nem a katolikusok, hanem maguk az evangélikusok szoktak prédikátort választani, ezért méltányos, hogy a katolikus papokat, plébánosokat és oltárigazgatókat (altaristae) ne az evangélikusok, hanem a katolikusok jelöljék ki, helyezzék el a plébániába és annak javaiba. Bármilyen polgári hivatalra ne az evangélikusok válasszanak a katolikusok közül, hanem a polgárrá fogadott katolikusok is járuljanak hozzá a választásokhoz, akár a belvárosban, akár a falakon kívül, a váralján van házuk. A katolikus vallás legrégibb emlékei és vallásának jelképei, a kapuk előtti keresztek vagy összeomlottak már az idő erejétől, vagy meg kell őket támasztani és renoválni, de ezt az evangélikusok nem akarják, s a katolikusoknak sem engedik, hogy kijavítsák. A Menyhért nevü soproni polgármester (magister) azt a kapu előtti keresztet, mely a régiségtől nagyobbrészt összedőlt, trágyával tette használhatatlanná. Járat (Jant?) faluban a lutheránus lelkész semmiképpen nem engedte meg, hogy katolikusokat temessenek el a temetőben, hanem mint a gonosztevőket, azon kívül kellett őket eltemetni. Nádasdy Ferenc gróf a Keresztelő Szent János-templom telkén, mely Sopron város elővárosában van, sekrestyét akart építtetni. A város szenátusa ezt nem engedte meg, az elkezdett építkezésre pénzbírságot vetett ki, s az építést megakadályozta. Azonkívül Röjtök (Reőtők) és Egyházasfalu (Egyhazasfalu) falvakban a nemesi birtokon az evangélikus lelkész a katolikusok eltemetését megtiltotta. Németi (Nemethy) faluban az evangélikus lelkész megtiltotta, hogy a katolikus lakosok Szil faluba, Nádasdy Ferenc gróf birtokára menjenek vallásuk gyakorlása céljából, s eltiltotta őket a harangozástól és temetéstől. Süttör (Seötör) faluban, mely szintén a nevezett gróf birtoka, ugyanazon vallású lelkész egy szegény ácsnak megtiltotta, hogy fiát eltemesse, hacsak a katolikusok szilárd ígéretet nem tesznek, hogy a jövőben egyetlen katolikust sem temetnek oda. Kapuváron szintén megtiltották a katolikusoknak a harang használatát. Végül Babot (Baboth) faluban, ugyanazon gróf birtokán az urak által kiküldött komisszáriusok intézkedéseivel ellentétben saját akaratukból a parasztok elfoglalták a katolikus templomot.
