Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

10. Huszonnégy papnövendéket az alapítványból, kik boldogan emlékeznek vissza az esztergomi érsekek és Mátyás király templomában töltött időkre, elnyomnak, és eltartásukat elhanyagolják, hacsak az ő vallásukon lévőket, kik sokan vannak, nem tartják el szintén ebből az alapítványból. 11. Ámbár az 1647-es országgyűlés idején történt tűzvész után az uralkodó három évre elengedte az adót a pozsonyiaknak az elhunytakra tekintettel, de mivel Pozsony városa nem volt tekintettel a polgárok adó alóli mentesítésére, a nevezett cenzust és tributumot minden évben a maga részére szedte be, és ily módon hatalmas vagyont gyűjtött össze. Hogy ezt mire fordította, azt csak a katolikus polgárok és szenátorok nem tudják. Ezért méltányos lenne, hogy teljes és pontos elszámolást készítsenek az elhunytak örököseiről, a régi magisztrátusi tagokról és a még élő Segner (Seghner) Andrásról, ki tisztségét néhány évig teljes hatalommal töltötte be olyan megbízottak által, kikben egyenlő számmal legyenek katolikus és erre alkalmas vizsgálók. Mivel egyes fél házakra körülbelül 70—80 forintot vetettek ki évente készpénzben, ezen összeget a város céljaira kellett volna felhasználni. A katolikusok ezt mindig egyenlően voltak kötelesek fizetni, de eddig közülük senki sem látta ennek hasznát (ellentétben a joggal, mely szerint, aki a terhet viseli, annak a hasznot is éreznie kell). De a város közössége sem látta hasznát, kivéve, hogy ebből tartottak fenn néhány rendes muskétást. Sőt az új magyar és katolikus vezetők elődeik köz- és magánügyeit ellenőrizni nem tudták, hivataluk és személyük így sérelmet szenvedett, s ez máskor is előfordulhat. 1648-ban Ditrich Gábor pozsonyi polgár elhagyta a katolikus hitet, istenkáromló szavakat mondott a váralján s az utcán sokak előtt, mégpedig azt, hogy a jezsuiták fából készült ördögöt emeltek az oltárra, azt imádják, és hogy a Boldogságos Szűz Mária boszorkány volt. Bazin városban 1. A kúriát, azaz az egész községházát a polgárok tudta nélkül elfoglalták a maguk számára, abban evangélikus templomot létesítettek, s (a katolikusokat) megfosztották az abban nekik járó résztől. 2. Annak lerombolásában nem csekély munkát végeztek. A (katolikus) polgárok kézi és szekeres munkát biztosítottak, és hozzájárultak és most is hozzájárulnak a templom építéséhez. 3. Közösségünk három házát a prédikátoroknak adták, iskoláik céljaira elfoglalták az épületeket, és a hordókat hasonló módon szerezték. 4. Prédikátoraikat, tanítóikat, kántoraikat szekéren távolról hozatták a község költségén, a község céljaira viszont nem akarnak szekeret adni, sem a