Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

közösségnek semmilyen módon nem akarnak segíteni. Mivel mindezen közösségi javak hasonló szükségben szolgálatot tesznek, az igazságosság azt diktálja, hogy tanácsoló javaslatokat terjesszenek őfelsége elé. 5. A vármegyék alapítványa szerint Szent György napján (április 24.) és Szent Vazul (Bazil) napján (január 2.) a bányajog szerint 26 csöbör bort és bizonyos számú forintot kell a fürdőház cenzusából — elődeink rendelkezése értelmében — az egyháznak adni. Ezt 1644-ig megtették, de ezen évtől kezdve a jelen évig megtagadták. Ez az alapítvány az egyház tulajdona, attól elidegeníteni nem lehet, és annak helyreállítását, s az eddig megtagadott összeg kifizetését követelik a katolikusok. Mivel a fraternitásokat a kegyes elődök alapították, s ezek mindig az egyház javát szolgálták bizonyos jövedelmekkel, s most ezeket bitorolják és ténylegesen birtokolják, megvetve az elődök kívánságát és a mienket, kik utánuk következünk. Ezen az alapítványokra vonatkozó iratokat a pozsonyi kamara levéltárából meg lehet szerezni. 6. A kórház s a hozzátartozó földek, rétek, cenzusok, malmok és más jövedelmek régóta az egyházat és a parókiát szolgálták, ezt a templom átadása idején elődeink tiltakozása s a mi tiltakozásunk ellenére azóta is ténylegesen használják. Mint az előző dolgokat, ezt is okmányokkal lehet igazolni, és ezek mind ellenkeznek a bécsi béke 1. artikulusával (mely ebben a dologban alapvető) és ezért vissza kell adni az egyháznak. 7. Azt sem lehet elmellőzni, hogy az ország alkotmányával ellentétes módon a katolikus és az akatolikus nemesek és más magyarok a házak vásárlása és lakhelyek megszerzésekor még házasság útján is ki szokták játszani a jogot. A katolikus szüzekkel és özvegyekkel kötött házasságokat szerződésekkel együtt felszámolják népünk és a katolikusok súlyos kárára és bosszúságára, a törvényeket megvetve. Garasokat kényszerítenek ki a mesteremberektől és katolikus segédeiktől, mikor a katolikus templomba (misét és katolikus egyházi énekeket hallgatni) be akarnak lépni, és a céhnek fizetett díjból maguknak hasznot biztosítsanak. 8. Az 1608:13. törvénycikkel ellentétes módon a magyar származásúak akár katolikusok, akár nem, szenátori vagy más kisebb tisztességekre való kinevezését nem akarják engedni. Néhány év óta gyakran rendes úton, később pedig őfelsége parancsára a nevezett törvénycikkek elfogadására szólították fel őket. Az akatolikusok azonban nem alkalmazkodtak a királyi meghagyáshoz, hanem Szent György napján először maguk közül választanak szenátorokat és csak azután a többi tisztségviselőt. így tehát előbb megválasztják a szenátorokat, majd úgy tesznek, mintha betartanák a királyi parancsot és őfelségét így kijátsszák.