Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

szág egész területén ingatlan javakat birtokolnak, amit az ország alkotmánya és különösen az 1606. évi bécsi béke s az 1608. évi koronázás előtt kiadott 8. törvénycikk nem tesz lehetővé. Most ha van valamilyen eladó jószág, nem törődve annak értékével, azon felüli árat ígérnek érte, bár az ország törvényei szerint nem lehet birtokuk. Ez kárukra van a szomszédoknak, azok rokonainak és örököseinek, mert az ilyen javakért olyan nagy összeget kell letétbe helyezniük, amilyenre nem képesek, s így (a jezsuiták) különböző ürügyekkel a birtokot megszerzik maguknak, s azokba betelepednek, kirekesztve a törvényes örökösöket. Ezért az alkotmány előírásainak s a királyi diplomáknak tegyenek eleget, kérik az evangélikus rendek, (latin) 1662. No. V A KATOLIKUSOKNAK A CSÁSZÁRHOZ INTÉZETT GRAVÁMENJEI (Az iratcsomó 9—34. lapján) 22. A katolikusok értesültek arról, hogy a császárnak benyújtották az akatolikus (nem katolikus) vallásúak gravamenjeit, ámbár 1647-ben megígérték, hogy míg a bírák és választott bírák (arbitri) a büntető pereket bevégzik, a vallásügyeket tetszésük szerint különválasztják, s ezután őfelségét súlyos és alkalmatlan országgyűlési vitákkal nem akarják terhelni, sem pedig hasonló terhes és gyűlöletes viszálykodásokkal nem akarják a rendeket terhelni s az országgyűlést meghosszabbítani. Valóban mindez ideig nem teljesítették ígéreteiket, mivel egyes országgyűlések, így a mostani is a panaszok és gravamenek sokaságát gyűjtötte össze, s ha nem lennének bíráik és pereik, minden módon felhagynának a panaszok és követelések elintézésével. Azt akarják, hogy a katolikusoknak is legyen módjuk a maguk részéről előterjeszteni az ő vallásukat ért sérelmeket és gravameneket, melyek szorongatják őket, s nagyobb számúak és súlyosabbak, mint a szembenálló félé, annyira, hogy megfigyelték, nem tudni, milyen kényszernek engedve, az utóbbi időben erősen támadták a katolikus vallást. A katolikusok semmi hasonlót nem csináltak kihívás nélkül, mert nem akarták őfelségét a keresztények bajaival s az ezekből származó nehézségeivel terhelni és az országgyűlés menetét vallási kérdésekkel késleltetni. De mivel a másik fél irigykedett és semmit sem felejtett el, ami az ő ügyének kedvezett, és a katolikus vallás zavarása és sértegetése szokásossá lett, és egyre újabb követelésekkel jogosítványaikat és hatalmukat igyekeztek tovább kiterjeszteni, ezért a katolikusok nem tudják ezeket a vallásukat ért sérelmeket elviselni és vallásuk megsértését és sebeit eltűrni. Ezért alázatosan kérik őfelségét, hogy benyújtott gravamenjeiket jó szívvel fogadja, császári és királyi akaratával támogassa,