Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

majd Imre fia leánya bírta a Martijanc-birtok felét, és azok néhai Barbara aszszonytól kapták, s következésképpen abba báni és kegyúri jogon törvényesen lettek bevezetve. Azt a birtokot sok évig folyamatosan művelték, s erről hiteles iratokat tudnak bemutatni. Velük szemben Mikulich Tamás személynök, régebben Glubiczer Katalin férje, mely Katalin a nevezett Barbara asszony leánya, bemutatott egy parancskivonatot, mely ellenkezik az ország törvényeivel és nem volt ellátva igazságosító záradékkal (clausula justifi-catoria), melyet a dolgok jelen állása miatt magánál hordott, mely szerint Martijanc (Martiniancz!) birtok feléről az ország főjegyzőjétől a panaszos elődje, Hotnicz György és nővére végleges igazolást kapott, s ez az idők múltával fiához, Mikulich Sándorhoz került. Ez az ügy az előző országgyűlés idején a rendek elé került, azt mérlegelték, s a Mikulich-féle okmányt törvénytelennek találták és megsemmisítették. A Martijanc birtok felét visszajuttatták törvényes birtokosa örököseinek a főjegyző útján, s erről testimoniá-list adtak ki. Közben, miután a kincstár (fiscus) közbelépett és Mikulich Sándor kérésére tiltó parancsot adott ki, az országlakosok határozatát a főjegyző nem tudta végrehajtani. A per már régóta függőben volt, s végül Mikulich Sándort hűtlenség címén elítélték, s összes javait, így Martijanc uradalom felét, mely már a függő perben a panaszosokat illette — őfelsége kincstára az ítéletlevél tartalmával ellentétesen, melyben ez a záradék található: kizárva pedig bármilyen más törvényes birtokrész tőlük való elvételét, mint a Tripar-titum 56. része 60. és 2. címe mondja —, elfoglalta és eladta Góttal Miklós, Zsigmond, László és János uraknak a törvényes panaszosok és örököseik nagy kárára s jogaik megsértésére. Ezért a rendek kérik őfelségét, hogy az ország törvényeit és a közös igazságot figyelembe véve járuljon hozzá, hogy a bán a Gottalok már kibocsátott vagy ezután kibocsátandó vásárló vagy adomány le veiéit a báni széken végérvényesen, rendkívüli módon vizsgálja felül, hozzon végzést, s annak végrehajtását követelje, kizárva minden jogorvoslatot. 100. A néhai idősb és ifjabb Kun Anna, mindketten idősb Barkóczy László feleségei, örököseinek panaszából a rendek megértették, hogy ámbár a nevezett Barkóczyné Kun Anna, ki fivére, néhai Kun Gáspár túlélője, atyjuk, idősb Kun Gáspár halála után rászállott javakat több évig birtokolta, mivel az ifjabb Kun Gáspár örökösök nélkül elhalálozott. Javaikkal kapcsolatban per támadt idősb Kun Anna és Kun László között. Bizonyos hiteles átruházás segítségével Kun László azt a birtokrészt, melyet korábban a nevezett Kun Anna birtokolt, tartotta meg a maga kezén, ifjabb Kun Gáspár birtokrészéből is 25 jobbágytelket Kun Annának és mindkét nembeli örököseinek adott, s egyúttal azokról lemondott, azzal a feltétellel, hogy ha a család fiága kihalna, a nevezett Kun László, ki a néhai ifjabb Kun Gáspár maradék részét is magánál tartja, s ha az ő fiága kihal, idősb Kun Gáspár ágára