Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

1351:8. törvénycikket. Aki ezzel ellentétesen cselekszik, annak büntetése az 1655:29. törvénycikk szerint történjék. Ilyen módon fel kell újítani az 1566:12. és 13. törvénycikket. Egyúttal a zsidók, kik többi mód nélkül való kihágásaik során az eladott árucikkekből minden 5 dénár után egy dénárt és minden köböl kicsépelt gabona után egy krajcárt hajtanak be, a jelen ország­gyűlés tartama alatt az 1655:29. törvénycikk értelmében szabályozott bünte­tés terhe mellett távolíttassanak el. Hogy a szembeszegülőkre kiszabott bün­tetéseket könnyebben és pontosabban végre lehessen hajtani, követelik, hogy egy év leforgása alatt a keresetteket a nádor megbízottai az 1655:29. törvény­cikk értelmében távolítsák el, és a vámosok akadályozzák meg törvénytelen tevékenységüket. Ezért a vármegye nevezzen ki a maga kebeléből végrehaj­tókat, küldötteket, ha szükséges, a közelebbi vármegyékből jogtudó férfiakat, az egyházi rendből is, ahol könnyen lehet ilyeneket találni, kiknek joguk lesz a nevezett törvénycikkeket végrehajtani. Távol fekvő megyék esetében a ne­vezett törvénycikkek végrehajtásáról a nádor gondoskodjék. Megmaradnak kiváltságaik Zsolna mezőváros s a többi privilegizált mezővárosok vámosai­nak, amennyiben a kiváltságok birtokában vannak. 57. Az ország ezen részeinek nem csekély kára és elnyomása származik abból, hogy az 1655:42. törvénycikket nem hajtották végre. Ezért a rendek kérik, hogy ezt minél hamarabb tegyék meg. 58. Alsó-Ausztria rendjeinek folyó év augusztus 19-én, Bécsben tartott gyűlésén őfelségéhez intézett kéréséből, melyet átküldték Magyarország rendjeihez, lelkük nem csekély felháborodásával értesültek arról, hogy Alsó­Ausztria rendjei tárgyaltak Magyarország dunántúli rendjeivel, és félrevezet­ték őket. Különösen Sopron megyében feledkeztek meg a jószomszédságról. 1. Két krajcárt követelnek egy libra (= font) szőlőért jogtalan és erő­szakos módon. 2. Ez a követelés viszályt kelt, mert semmilyen jog és méltányosság nem támasztja alá. 3. Ha maguknak a magyaroknak úgy tetszik, hogy külföldieknek és idegeneknek annyi megbízást adjanak s maguknak kivételeket biz­tosítsanak, később a maguk számára mindenféle szabadság meg­szerzésére országgyűlési törvénycikkeket kell létrehozniuk, ezért örökös jogot kell maguknak tulajdonítaniuk s ennek következtében tetszésük szerint vethetnék alá maguknak s tennék termékfizetővé Ausztria lakóit. 4. Azok bízva a rossz példában, Ausztriát minden fenyegetés nélkül otthagynák és magukat nagyobb szolgaságba taszítanák. 5. A hálátlan és rosszindulatú lélek jele, ha azokat, kik maguk jóin­dulatát mutatva annyi tízezer forintot költenek a magyar végvárak­ra, szokatlan hadiadóval terhelnék.

Next

/
Thumbnails
Contents