Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

6. Sopron városának és ezen vármegye más lakóinak nagy mennyiségű bornak Ausztriába való kiszállítására szabad útlevelet adnak és nem mulasztják el a barátság és jóindulat kimutatását. Ezért csúf hálátlanság jele volna, ha a jóért rosszal, a kedvezésre terhekkel válaszolnának. Ezért kérik őfelségét, hogy a Sopron vármegyére vonatkozó új és szokatlan határozatokat törölni és minden további zavarást megtiltani méltóztassék. Ezenkívül azon osztrákokat és az ő jobbágyaik közül sokat, kiket az 1649:13. törvénycikkel ellentétben a harmincad kifizetése céljából letartóztattak, ezt mint igazságtalant őfelsége ne engedélyezze. Ezenkívül Unverzagt Kristóf Ferdinánd báró előadta, hogy Nádasdy Ferenc gróf azért épített új malmot, hogy gátat építve a vizet német földre irányítsa, s ezzel azt pusztítsa, a magyar földet pedig növelje és kiterjessze. A grófnak ezt a cselekedetét semmilyen joggal nem lehet igazolni. Végül Esterházy Pál gróf egy bizonyos sokkövű, igen veszedelmes malmot épített a kamarai jövedelmekből, és azzal a vizet másfelé irányította. A két ártalmas és veszedelmes malom lebontását sürgetik. Ezek voltak az ausztriaiak panaszai a dunántúliak ellen. [Az elsőhöz és a másodikhoz:] Mindazt, amiről igazságtalanul panaszkodnak, az ausztriaiakra kell visszahárítani. Mert ha a mi veszedelmünk jóvoltából az ausztriaiak biztonságban és nyugodtan élnek, és azon birtokaik után, melyek Magyarország területén fekszenek, csekély két krajcáros taksát fizetnek, ebben nincs semmi jogtalan, erőszakos és igazságtalan. Mert ilyen contributiót fizetnek, bár privilegizált állapotban vannak a főpapok, bárók, mágnások és nemesek jobbágyai. Ha ők is hozzájárulnak a közös védelemhez, mint a szomszédos tartományban földet birtokló országlakosok, s a városi magisztrátusok contributió fizetésére kötelezik őket, s ami még több, azok a contributiót fizető személyek, kik Magyarországon laknak, vagy itt birtokuk van, azokra is kivetik. Ezen érvekből meg lehet győződni arról, hogy a panaszkodók viszályt szítva azok ellen hadakoznak, kik Magyarországon születtek és súlyos hadiadót kötelesek fizetni, és ezáltal nem mentesülnek az országban köteles adó fizetése alól. Méltán lehet igazságtalanságnak nevezni, amit semmilyen jog nem igazol, hogy az országlakosokat az ausztriaiak így megterhelték, kik a tartományokon kívüli jövedelmeiket a saját javukra fordították. A harmadikhoz és a negyedikhez: Amit szabad az ausztriaiaknak a maguk területén az örökös tartományokban, azt szabad az országlakosoknak is szabad országukban, s ha valaki az ausztriaiak eddig elkövetett tetteit meggondolja, annak úgy tűnik, hogy ők inkább az országlakosokat akarják alávetni és adófizetőikké tenni. így a közelmúlt éveiben eléggé nyilvánvalóan bemutatták, hogy minden áruból, amit Magyarországról tartományukba szállítottak, külön adót szedtek példátlan módon. És ezenkívül az 1630:12. törvény-