Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

43. Mivel számos nagyúr a határkiigazításoknál és más ügyekben nem fél az ítélet végrehajtását zavarni vagy akadályozni, ezért fel kell újítani az 1638:27. törvénycikket. A főispánok, ha az alispánok erre nem elégségesek, a nevezett törvénycikk szabta büntetés terhe mellett az ilyen ítéletleveleket kö­veteljék. Ez a törvénycikk terjedjen ki az ítélőmesterekre is, kiknek ítéleteit, melyeket így megakadályoztak, a nádor hajtsa végre; Szlovéniában pedig a bán. Ehhez hozzáadandó, hogy ha a főispán az ügyben érdekelt vagy nem elégséges, akkor az 1608:3. törvénycikk értelmében az ügyet helyben egészen fel kell újítani és bármilyen hivatalhoz és méltósághoz fel kell terjeszteni, a nádorispánhoz, Felső-Magyarországon pedig az ottani főkapitányhoz. Szla­vóniában a bán az illetékes. Ha ő nem akar intézkedni vagy érdekelt, akkor a nádorispán intézkedjék. 44. Hasonlóképpen, hogy az üdvös és rendes igazságszolgáltatás és peres eljárás a maga útján haladhasson, a rendek valamilyen hatékonyabb orvossá­got kérnek, hogy a mandátumokat annyi törvény által tiltott módon a nagyobb vagy kisebb kancelláriára küldhessék, és közben őfelsége hozzájárulásával azokat teljesen döntsék el. Az országlakosok azt követelik, hogy a törvénycik­keket ki kell egészíteni a törvénytelenül alkotott mandátumok kérdésével, hogy a pereskedők törvényes pereikben és végrehajtásaikban akadálytalanul járhassanak el, s a jövőben ne küldjenek ki ilyen törvénytelen tiltó, halasztó, beiktató mandátumokat szokatlan záradékokkal, ha kiküldik, akkor a bírák ne adjanak helyt ilyeneknek. Egyébként az ilyen mandátumok alapján lefolytatott per ezért érvénytelen legyen. Hanem bármilyen árvák gyámjai a Tripartitum 115. és 116. részének és más, még érvényes törvényeknek ellenében, melyek szerint a fiú árvák javaiba, melyekben azelőtt nőnemű örökösnek nem volt birtokrészük, a törvények megértésével ezután ne ültessenek női örökösöket a férfiörökösök kárára, és ne lehessen az egyik gyám joga erősebb a másikénál, s a férfiág kárára ne vihessenek át birtokot a nőágra. Hogy a jövőben elkerül­hetők legyenek az ilyen kellemetlenségek, az alsóbb bírák tartsák magukat az 1655:53., az 1625:5., az 1563:80. és az 1471:12. törvénycikkekhez. 45. Hasonlóképpen a Magyar Kamara bírósága (!) (iudicatus camerarum Hungaricarum) a birtokosok javainak és jogainak megszerzésére vagy visz­szaszerzésére csak akkor jogosult, ha a felek erre kötelezik magukat, egyéb­ként nem. Ezért az 1598:39., az 1608:11., az 1613:34., az 1649:42., az 1608:14. és az 1638:24. törvénycikkek megerősítését kérik. 46. Az 1655:31. törvénycikk kiegészítését azért követelik, hogy az italmé­rések bérlőit ne engedjék más részbirtokosok birtokán tevékenykedni a tör­vénycikk által meghatározott büntetés terhe mellett. 47. Az 1649:19. törvénycikk kijelenti, hogy törvényes büntetésben része­sülnek azok a városok, melyek az urak és nemesek vásárra menő jobbágyait szokatlan vámokkal terhelik. Az 1618:60., az 1647:81. és az 1649:18. tör-

Next

/
Thumbnails
Contents