Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Előszó

náltunk egy közös névalakot, hanem megtartottuk a nevek mindegyik változatát, ugyanakkor a névmutatóban utaltunk az előforduló változatokra. A történelmi családneveket a mára kialakult alakban írtuk. A földrajzi neveket is — a napjainkban használatos és a hétköznapi életben már elő nem fordulót egyaránt — mai átírásban közöltük, utána zárójelben (dőlt betűvel szedve) szerepel az eredeti alak. Pl. „Szeremlye" helyett Szeremle (Szeremlye). Az eredeti alakot minden regesztában az első előfordulás alkalmával adtuk meg. Akkor is így jártunk el, ha egy név többféle változatban fordul elő egy regesztán belül. A ... (3 pont) az eredeti szöveg kihagyását jelenti. A kihagyott részek ugyanis érdektelenek. Az (5 pont) az olvashatatlan szöveg — függetlenül a szó- vagy betűszámtól — kihagyását jelenti. A regeszta szövegében és az idézetben egyaránt használtuk. (?)-et tettünk a forrás alapján nem, vagy nehezen értelmezhető, bizonytalan olvasatú szövegrész, szó után. (!)-et tettünk a meglepő tartalmú szövegrész, szó után. A latin szakkifejezéseket a magyar megfelelő után zárójelben, kurzívval szedve adtuk meg. A földrajzi nevek átírásához felhasználtuk a Magyarország földrajzinévtára II. Pest megye. Budapest, 1979. c. füzetet és a levéltár szerkesztésében eddig megjelent munkák mutatóit, illetve a családnevek átírásához Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV—XVII. század. Budapest, 1993. c. munkáját. Megköszönjük Palovics Lajos közreműködését, aki a földrajzi nevek azonosítását ebben a kötetben is segítette.