Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

kútig bírták és élték a szántói határt. Nemkülönben az atyja halála után a tanú maga is mindaddig, amíg Szántót megszállták Buda vétele után, bírta árendában, és akkor is a Cigány-kútig kaszálták és élték mindennemű marhájukkal szabadosan és minden háborgatás nélkül. • Molnár (Molnár) István, kb. 63 éves óbudai lakos, gróf Zichy Péter jobbágya vallja, hogy a Szántói-völgyet a török időben a budai török barátok bírták és az óbudaiak kaszálták feléből a török barátok számára. Tudja, hogy abban az időben is a megnevezett Cigány-kútig kaszálták, mivel a fátens maga is hordott onnét szénát. Az atyja pedig kaszálta is felében, és ugyanazon atyjától is hallotta, hogy mindenkor a Cigány-kútig kaszálták, a Cigány-kútnak pedig mindenkor ezt tartották lenni. Buda megvétele után pedig egész Óbuda városa esztendőnként árendálta a méltóságos Zichy famíliától, és a Szántói-völgyet, amit azelőtt a török barátok számára kaszáltak, maguk közt az óbudaiak fölosztották, és akkor is, mindenkor a Cigány-kútig kaszálták és bírták, ameddig Szántót meg nem szállták. • Szabó György, kb. 50 éves, mintegy 30 éve óbudai lakos, Zichy Péter jobbágya vallja: ... Buda bevétele után kb. 13 esztendeig bírta Óbuda Szántót árendában, és akkor is, mindenkor a Cigány-kútig bírták és kaszálták a szántói határt, és ha a vörösvári svábokat ott kaphatták, kaszájukat elvették, ahogy egynéhányszor meg is történt, és a kaszájuk nálunk veszett, nem is keresték. • Tanúvallomást tett összesen 27 személy: Vigh György, Magyar János, Feir Mátyás, Nemes János, Császár (Császár) András óbudai lakosok, Kustár (Kustar) Benedek töki lakos, Füstös István bogdányi lakos, Becsei Márton monostori lakos, Győrffy (Gőrfi) István tinnyei (Tinye) lakos, Marusi János monostori lakos, Pap György tinnyei lakos, Cseh (Cse) István tótfalui lakos, Bereczki István, László János töki lakosok, Pap Tamás táti lakos, Füle András tokodi lakos, Dinnyés Albert táti lakos, Balázs (Balas) István tokodi lakos, Kara Péter kesztölci lakos, Csankó Mátyás tinnyei lakos, Pap Gergely, Sáska (Sáska) Mátyás zsámbéki (Sambék) lakosok, Vigh István pátyi (Paty) lakos és Lukács Pál bogdányi lakos. A határjárás folytatása: A Cigány-kúttól átmenvén az említett Szántói-völgyön (Szántai Vögy) és réten és a völgy dél felől való részén, amit azelőtt kaszálhattak és kaszálták is, a völgy dél felől való oldalát, fölmentek Szántó, vagyis nyári napnyugat felé jó darabon, a Vörösvárról Szántóra járó útig, azon az úton átmenvén, „hozzádra" tértünk, ki a partra és a parton lévő Nagy-erdő széléig, és valamely járatlan úton, amin néha szénát is hordtak az óbudaiak — amidőn Szántó puszta lévén, árendában bírták —, az úton az erdő széle alatt fölmentünk az Almásivölgy (Almás Vögy) farkára és ugyanazon Almási-völgy dél felöl való szélén, az erdő széle alatt fel a Rakottyásra (Rakotyas) — amely Rakottyás ugyanazon Almási-völgyben van •— és azon Rakottyás és Nagy-erdö széle között egy