Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
1724. No. 3. 397. Kászonyi (Kaszony) Tamás és Halász (Halasz) Mihály Pesten, 1724. március 23-án benyújtott kérése alapján Szeleczky Márton alispán parancsára 1724. március 28-án határvizsgálatot tartott Sibolthy Sándor és Szlatiny (Szlateny) Gábor esküdt Majosháza pusztán. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e, látta-e a tanú az elmúlt 1723. esztendőben, hol tettek a szigetszentmiklósi (Sziget Szent Miklós) lakosok köles alá való szántást, nem de nem, azok a földek a majosházi puszta határában vannak? 2. Tudja-e a tanú, hogy annak táján hol legyenek Majosháza és Varsány puszták között az igaz régi határok? 3. Voltak-e azon kívül (melyeket most a szemlén megmutatott) több határhányás vagy jel? Legkivált emlékszik-e az országúton kívül, a Homokok felől, nem felette, messze az országúttól egy nagy régi határhányásra? Nem tudja, hogy mely végen vezet el az a határ? Nem hallotta-e, ki rontatta el? 4. Tudja-e, hogy ezelőtt néhány esztendővel meghalt Tóth (Tott) Gergely és örökölve (successive) Tóth (Tott) András bírta Varsányt, Majosházát pedig a nemes Halász família. Jószomszédságból és értelemből a Varsányban legeltetett marha megfordult Majosházán, a majosházi Varsányon, de azalatt semmi viszálykodás, avagy villongás nem volt a határok miatt, hanem ki-ki vigyázta és megtartotta a hányásokat és határjeleket? 5. Nemde e nemes vármegyében megfigyelték, hogy a szomszédok között tartatik a jó viszony, hogy szomszéd határból a szomszéd határba szabad a marhának átmenni a legeitetőre, de azzal legkisebb sérelmet sem tesznek egymásnak, nem is idegenítettnek el a határok, nem is viszálykodás tárgyai a határhányások? 6. Tudja-e a tanú, hogy amelyik nagy csonka nyárfa van Varsány és Majosháza praediumok között, mindenkor annak a táján tartották a határt, és azt a nyárfát mintegy határfának is tartották a Homokok felől, és a Homokok között pedig, ahol egy tófenék látszik és van, addig tartották a határt, és abban a tóban itatták Halász uramék a marhát? 7. Tudja-e a tanú, hogy azok a szántóföldek, melyeket az elmúlt esztendőben a szigetszentmiklósiak a nyárfán alul felszántottak, kölessel és cirokkal bevetettek, mindeddig a majosházi pusztához tartozandó földek voltak, és nem is szántó, hanem csak gyöp és marhajáró föld volt, az alá Varsány zálogos urai soha nem szántattak, s nem is dézsmálták? 8. Kit tud e dologban jó tanúnak lenni? Határjárás: 1. Közel a Dunához, az országúthoz is közel, amint egy nagy csonka nyárfa van a Kis-Duna partján, ahhoz kb. 75 lépésnyire vezettek a bizonyságok