Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
esküdt Magócsy (Mágocsy) Mihály rendes alispán megbízásából báró Patachich (Patachics) Gábor Hermann kalocsai és bácsi érsek megkeresésére tanúvallatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, kinek a parancsára történt, hogy a kalocsai érsekségnek a Doromlás nevü erdőben fát vágó jobbágyait éjjel elfogták és marhástul, szánastól némely fajszi és szekszárdi lakosok először egy Mésd (Mésl) nevü faluba, s onnét Szekszárdra hajtották. 2. Hányan voltak azok a fajsziak és szekszárdiak, kik a kalocsai érsekség jobbágyaira rohantak, név szerint sorolja fel őket a tanú? 3. A nevezett Doromlás-erdőt ugye mindig szabadon bírta a kalocsai uraság, és annak mint sajátjának a múlt évben is hasznát vette? 4. A szekszárdi apátság volt-e valaha a Doromlás-erdő birtokosa, vagy nem? S ha volt, hány esztendeje annak s hány esztendeje bírja a kalocsai érsekség? A kihallgatott tanúk: • Fajszi (Fajszy) Mihály, a kalocsai érsek 22 éves csanádi jobbágya vallja: 1. Jelen volt, mikor a kalocsai uraság számára fát vágtak a Doromláserdőben, s többeket elfogtak a szekszárdiak és fajsziak, s átvitték Szekszárdra négyökrös szánjukkal együtt. Akkor hallotta a szekszárdiaktól, hogy az elhajtás véghezvitelére tiszttartójuk, Pincés (Pinczés) Imre küldte el őket. 2. Hogy hányan és kik voltak, mindnyájukat megnevezni nem tudja, de ott volt a szekszárdi uraság két hajdúja, Pál deák és egy Gyurka nevü szekszárdi mészáros, s kívülük még mintegy tizenegyen, de megnevezni egyiket sem tudja. 3— 4. Semmi. • Csekey Péter, az érsek 23 éves csanádi jobbágya vallja: 1—2. Jelen volt, mikor szekszárdi és fajszi lakosok a kalocsai uraság embereit a Doromlás-erdőből ökröstül, szekerestül elhajtották, a többi között a jelen tanút is, de nem tudja, hányan voltak, csak „irányozza", hogy a szekszárdiak lehettek tizennégyen, kik közül megismerte a város mészárosát, de nevét nem tudja. Köztük volt az uraság két hajdúja, az egyik neve Gyurka, és egy jáger. A többi „közönséges paraszt nép" volt, de ezek nevét sem tudja. A fajsziak lehettek húsz-huszonöten, de mivel sötétség volt, egyet sem ismert meg közülük. A nevezett Gyurka hajdútól és másoktól is hallotta, hogy az uraság tiszttartója, Pincés Imre küldte őket a hatalmaskodás elkövetésére. 3. Tudja, hogy a kalocsai uraság a Doromlás-erdőt mint sajátját bírta, mivel a tanú sokszor hétszámra hordott belőle az uraságnak fát és senki sem bántotta. 4. Nem tudja, voltak-e a szekszárdi apátok valaha a Doromlás-erdő birtokában, de azt tudja, hogy a kalocsai uraság mindenkor annak birtokában volt. • Markó Péter, az érsek 18 éves csanádi jobbágya vallja: 1. A múlt télen Szent Gergely napja előtt kb. hat héttel, mikor a szekszárdiak és fajsziak a
