Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

• Juhász Pál, 80 éves szecsői (Szecse) lakos vallja: 1—2. A török világban, még 60 évvel ezelőtt, mikor a bényei pusztát a dányi lakosok előtt árendában bírta, a ductus szerint mentek a Gombai-folyásnál lévő határtól elkezdve a gombai szőlők felé, azon túl a monori földeknél lévő határig, s onnét a Nagy-árokig, attól nyugatra térve a pilisi határhányásig, a Rókalyukaknál békességesen bírták mint bényei földet. De a bizonyos határjeleket nem tudja, mert akkor gyermek volt és „nem annyira vizsgálta". A falu végénél lévő kút a bényei határban van, és egy Győri nevü ember ásatta, mikor Bényét bírta, azért hívják ma is Győri kútjának. Ő maga is azt a területet mindig a bényei földhöz bírta, sőt azon túl is addig, ameddig a ductus szerint mentek. • Poroszka Tamás, 50 éves szadai lakos vallja: 1—2. Egyébként nem tudja a bényei határt, csak amint elmentek a monori szántóföldektől, az egyes határhányástól a völgyben lévő „három határig" s onnét a Nagy-árokig, ott volt egy hányás, s azt tartották akkor az Újfalu és Bénye közti igaz határnak. Mikor ezen a földön „üdvözült" Sőtér Ferenc vice ispánságában juhászkodott, de másutt lévő határokról nem tud. Úgy gondolja, hogy e dologban jó tanú lenne Vörös Gergely körösi lakos, (magyar—latin) 1731. No. 11. 505. 1730. június 3-án Valkó (Valko) és Dány (Dany) területén a következő módon újították fel és emelték a határjeleket Bohus Sámuel mint Starhemberg (Staremberg) Tamás Gundakár gróf megbízottja és Prónay Gábor mint Esterházy (Eszterhazj) Antal és János grófok megbízottja jelenlétében. Határjárás: Először a Kiskút-forrásnak (Kis kút forás) nevezett forrás mellett lévő és jól látható két régi határjelet, melyet mindkét fél tanúi megmutattak, a réten 400 lépésnyire felújították. Innét a nevezett második határjeltől a Közép-hát nevü dombon haladtak, annak tetejéig kb. 225 lépést a Szentlászlóról (Szent Laszlo) Dány felé vezető úton, itt földhatárjelet emeltek. Innét a domb másik oldalán kb. 160 lépésnyire ezen út közelében állították a negyedik határjelet. Innét ferdén a domboldalon át a Vajas-völgybe (Vajas Völgy) mentek 120 lépést, s itt állították az ötödik határjelet. Innét a nevezett völgy közepéig 100 lépésnyire a hatodikat. A völgyben tovább haladva 300 lépést, azért, hogy a völgy fele, azaz a vízfolyás mindkét félnek hasznára legyen, a valkóiaknak is, a dányiaknak is, itt földből készült halmokat emeltek, ez lett a hetedik határjel. Innét mindig a völgy folyása mentén haladva 350 lépést mentek egy földnyíláson át, melyet a víz feltörése okozott, melytől a nevezett völgy keletkezett, állították a nagyobb nyolcadik határjelet. Tovább menve a Vajas-völgyben két domb között, az egyik közepén, az Asszony harasztja nevű erdőben,