Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
valkói területen elindulva az előző nagy nyolcadik határjeltől 300 lépésre emelték a kilencedik, majd a völgyön át 200 lépést haladva a tizedik határjelet. Tovább haladva a völgyben 240 lépésre állították a völgyben az utolsó, a tizenegyedik két földhatárjelet, melyek csaknem összeérnek, s a következőkre való tekintettel közbülsők, s az előzőkkel együtt a határjárást elvégezték. Innét az előző völgyből délre kanyarodva, a dombon felfelé haladva 175 lépésre állították a tizenkettedik határjelet. Innét 125 lépésnyire jutottak a Valkóról Dányra vezető útra és 150 lépést haladva állították a tizenharmadik, majd újabb 200 lépésre a tizennegyedik határjelet, melyet két szilfa között mindkét helységből összehordott földből állítottak. Innét nyugat felé haladva a ductus vonalában emelték a következő határjeleket, a tizenötödiket fából, 300 lépésre, ettől újabb 300 lépésre a tizenhatodikat, majd ugyanennyi lépésre a tizenhetediket, innét a Valkóról Sülyre vezető úton a tizennyolcadikat, az előbbitől 350 lépésre. Innét a kijelölt úton egy déli területre értek egy Plebo fája (Plebofa!) nevű helyre, s itt emelték a közbülső, tizenkilencedik határjelet 150 lépésnyire. A huszadik, szintén közbülső határjelet 200 lépésre, a huszonegyediket 260 lépésre emelték a Plebo fája nevü helyen két földhányásból. Ennek közelében leülve egy tölgyes cserjést feltöltöttek (?). A nevezett Plebo fája helyen emelt kettős határjeltől elindulva a Nagy-hát-dombon keresztül, s annak felületén nyugat felé (?occasus minor) kétszázharminc és (?) huszonkettedik lépésre, majd tovább occasus minor, azaz téli (hyemalis) felé tovább menve a domb tetején 200 lépést, annak lejtőjén emelték a huszonharmadikat. A dombon túl a dombról a Csák-völgyben kétszázötven lépést haladva a huszonnegyediket, onnét a Csákófark-domb (Csako Fárk) felé haladva kétszázötven lépést a huszonötödiket. Innét háromszáz lépést haladtak a Csákófarkdomb elülső oldalán, emelték a huszonhatodikat, további százhetven lépésre annak hátán a huszonhetediket. A nevezett dombról a szőlőbokor oldalon lefelé menve kétszázhetven lépést a huszonnyolcadikat. Annak lejtőjén a Kókáról (Koka) Vácra (Vacz) vivő útig háromszáz lépést a huszonkilencediket, az utolsó határjelet Szentkirály (Szent Kirally) puszta határa mellett, két összehordott földhalmot, s ezzel befejezték a határjárást, (latin) 1731. No. 12. 506. Pesten, 1719. július 19-én közzéteszi Magócsy (Mágocsy) Mihály, PPS vármegye alispánja, Tarkó Mihály szolgabíró, Halácsy Miklós és Tomsics Ferenc esküdtek, hogy a nevezett vármegye litterae exmissionales-a alapján gyaraki Grassalkovich Antal kérésére határjárást tartottak, s Örkény (Eörkény) puszta elpusztult határjeleit újra felállították, a régieket felújították. E célból 1731. július 10-én kiszálltak Örkény pusztára, s ott Grassalkovich An-