Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

kad a Bagó-fok, szintén a Dunáról a nevezett Fanpaliában, mely foknak déli részén, a Duna közelében van egy nagy nyárfa, melyet a tanú mindig akkorának ismert. Észak felöl „annak ellenében" ugyanazon Bagó-fok mellett van egy görbén nőtt nem vastag tölgyfa. „Délre maradván a fajszi, északra pedig a Bovári pusztának határa". 2. Kelemen György, 63 éves kecskeméti (Kecskeméth) polgár vallja: 1. Tudja, hogy azt az öl fát, melyet a fajsziak elhordták, a kalocsai uraság földjén vágták és rakták össze. Hogy bogyiszlói földön vágták a fajsziak által elhordott fát, bizonyítja, hogy a Sártü- (Sártű), vagy másképp Töltés-fokon (Tolytés Fok) „alul jóval is esett az fának elhordása". 2. Tudja, hogy az a Mély-fok (mely Fok), melyet Porongi-foknak (Porongi Fok) is neveznek, s a Duna felöl feltöltötték, hogy elválassza a fajszi és a bogyiszlói földeket. Annak igaz voltát mutatják azon fok mellett lévő régi bogyiszlói kenderföldek, melyeken a tanú több, azóta meghalt társával „ifjú korában is bogyiszlai fi", s az atyja ottani lakos lévén, a kendert őrizte. A kenderföldek mellett a fok széléig volt néhai Kis Pál gyümölcsöskertje, a Duna felől a kenderföldek „menetelgében prostyával voltak kerítve". Másfelől a Sár-fok (Sár Fok) felé volt az a gyümölcsöskert, melynek gyümölcséből a tanú eleget evett. Volt még a Porongi-fok mellett Szenté János bogyiszlói gazda istállója, ahol marháját nyáron mint saját földjén legeltette. 3. Nem tudja, miről neveznek egy darab rétet Pap kaszálásának, mert régen Kecskemétre került Bogyiszlóról. De 12 évvel előbb néhány szekérrel az erdőben volt, s ökreik a Pap kaszálása táján a rétre mentek. A bogyiszlóiak az ökröket be akarták hajtani, s be is hajtották, és a szekereseket megbírságolták volna, de „hogy ezen fatens ökreinek mondották az elejt", elbocsátották békével mint atyafit és jó ismerőst. 4. Hogy milyen határok, puszták és fokok vagy másféle jelek vannak Fájsz körül, melyek által a helységek határai megkülönböztethetők, nem tudja, mert azokat abban az időben nem járta, de azt tudja „az Porong, vagy Sárfok az Gözü fokban veszi útját és ott neveztetik azon lapos dusnoki és bogyiszlai eperjesek", mert a dusnoki föld ott kezdődik. 3. Dékán István, 56 éves kecskeméti polgár vallja: Mivel Kecskeméten született és Fajszon sohasem lakott, csak atyjától hallotta, mikor a boldogult Csery (Csery) kalocsai prefektus idejében kinn volt a fajsziakkal határjáráson, és azok az ő atyját, Dékán Istvánt tanúként hozták, hogy ahol a Sártü-fok a Háromágú-fokkal „összemegy", ott van a határ Fájsz és Bogyiszló közt. 4. Keserű (Kesserü) János, Petrovszky (Petrovszky) József 45 éves, a Tolna megyei Faddon lakó jobbágya vallja: 1. Az a fa, melyet a kalocsai uraság részére vágtak, összeraktak és a fajsziak elhordták a „méltóságos dominiumbéli jobbágyok által", a bogyiszlói erdőben volt. 2. Tudja, hogy a fajsziak által elhordott fa bogyiszlói erdőben van, mert a valóságos Határ-fokon (Határ Fok) alul történt Bogyiszló felé a fa elhordása. Ezt azzal igazolja, hogy mikor