Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

birtoka, s a bogyiszlóiak használták. Nem is hallotta, hogy a fajsziak követelték volna, bár mint a tanú atyja, aki egy-két darab fát alattomban levágott és elhozott onnét, „sőt azon fok mellett lettének volna ugyan conterminálva azon fokkal alul rajta bizonyos földek", melyeket a fajsziak bogyiszlói kenderföldeknek neveztek. 3. Hallotta a fajsziaktól, mert egy licenciátus volt náluk Fajszon, akinek szénával tartoztak, s a saját határokból nem telt, ezért a bogyiszlaiaktól kértek egy darab rétet, melyet lekaszáltak a nevezett licenciátus számára, így maradt a Pap kaszálása név rajta, s az a rét biztosan a bogyiszlói határban van. 4. A fajszi és bogyiszlói határokat egy fok választja el, mely fokon — mivel a Duna árja a fajsziaknak sok kárt okozott — egy töltést csináltak, s a fajsziak azt írták a bogyiszlóiaknak, hogy az a fok őket illeti. A kár eltávoztatása céljából megtöltötték egy igen vékony töltéssel, s ezt a Duna következő árvize átszakította. Aztán maguk mentek ki a fajsziak, kik közt ott volt a tanú is, és megtöltötték, úgyhogy „amint mai napig is állandósága létezik". A munka közben valamelyikük úgy megvágta a töltésen Dobsza Péter lábát, hogy az „el szakadott". Az a fok megy „az Dunárul észak felől délnek", alatta vannak a bogyiszlói kenderes földek és gyümölcsöskertek, felette a fajszi gyümölcsöskertek, mellette a Háromágú-fokhoz (három Agú Fok), onnét a Gözü-fokhoz (Gözü Fok), s a Gözü-fok és a Háromágú-fok találkozásánál van dél felé Bogyiszló, kelet felé Dusnok (Dúsnak), észak és nyugat felé Fájsz. A Gözü-fok megy észak felé Tállóra (Tállo), onnét tovább Sós-hátra (Sós Hát), „nyári napkeletre maradván", Dusnok délre, Fájsz északra. Ott határos Dusnokkal egy Várad (Várod) nevü puszta. Sós-hátról megy Kovácsalmának (Kovács Alma) és tovább Fehérnádnak (Fehér Nád), mely Kovácsalma a sárodi határhoz tartozó kis kerek dombos hely. Azon túl van néhány hold szántó, melyeket Garának neveznek s még Váradhoz tartoznak. Azok végében van a Fodor-fok (Fodor Fok), mely a váradi és a halászi határt különbözteti. A fajszi határ Kovácsalmától északra „maradván", Fehérnádtól tovább a Bürkösön (Bürköss) át mentek a Csokmai-fokra (Csokmaj Fok), melyből a Dancsófok (Dancsó Fok) is „szakad", és ott érintkezik Halásszal az oroszi puszta „és marad Orosz napkeletnek, Fájsz pedig napnyugatnak". Tovább menve észak felé a Dancsó-fokon érhető el a Tessényi-fok (Tessényi Fok). A Tessényi-fok nyugatnak fordul Fájsz felé az országútig, mely Bátyáról (Báttya) Fajszra megy és azon út mellett „szakad Orosszal össze a Bovári puszta, maradván Orosz napkeletre, Bovár nyugatra és Fájsz délre". Tovább menve a Tessényifokon a töltés végéig nyugat felé, „fordulj onnét tovább északnak Puszta Bovár felé, megint tovább napnyugat felé, fordulj azon fok az fajszi déllőnek", melynek felső sarkán a bovári Hosszú-tiszta-hát (hosszú Tiszta hát) van, mellette dél felől a fajszi kertek, „az hosszú tiszta hát északra maradván". A Duna felé tovább menve a felső kertek mellett, az úgynevezett Kobolyán alul nyugatnak „éri az úgynevezett Fánpaliát". Fánpalétól (Fanpalia) a Duna felé sza-