Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
Buda megvétele után szállták meg újra. 3—4. Semmi. 5. A nevezett vendégfogadó érdi földön van, mert akkor azt a földet érdiek bírták. A tárnoki határ a Budai útig tart, és az az út választja el az érdi határt a tárnokitól. 6. Mikor Érden lakott, nem tudta, ki az ura a deutrumban felsorolt helyeknek, de mikor Keresztúron lakott, hallotta, hogy Sajnovics Mátyás. 7. A határjelekről nem tud, de azt tudja, hogy még Érden lakott és más lakosokkal együtt addig a kőig szántott, mely a mezőn egy kis dombocskán van. Azon volt egy kő, mely már nincs meg, de hogy az határkő volt-e vagy nem, azt nem tudja. Az előbbit sem mondhatja feltétlenül határkőnek, csak annyit mondhat, hogy addig szoktak az érdiek szántani. 8. Semmi, mert akkor már Ráckeresztúron lakott. 9. Semmi. A kuruc háború előtt és alatt is az a föld „tolvajos" volt, a legények puskásán jártak rá szántani, s egy úr sem mert rajta lakni. Érden és Tárnokon kívül más helység a kuruc háború előtt nem volt megszállva. • Csoropa Mihály, 56 éves csepeli lakos vallja: 1. A kuruc háború előtt 5 évig lakott Érden, onnét Törökbálintra ment. 2. Semmi, mert a török időkben a „Bácskaságban" (Bacskasagh) lakott. 3—4. Semmi. 5. A vendégfogadó érdi földön van, mert az érdiek szokták szántani a földet a nevezett két kőig. Balkéz felől az út mellett volt mind a kettő, s a „végső" kő már nincs ott. A Budáról Fehérvárra menő út választotta el az érdi határt a tárnokitól. Hogy ezek a kövek határkövek voltak-e, azt nem tudja. 6. Nem tudja, ki volt a nevezett helységek ura a török háború után és a kuruc háború előtt. 7. Az 5. pontban megnevezett két kövön kívül egy nagy kő fekszik egy halom mellett, ameddig az érdiek szoktak szántani, de nem tudja, ez a kő határkő-e. 8. A kuruc háború után nem lakott Érden, így erről nem tud. 9. Semmi. • Gabelity (Gabelitty) János, 65 éves csepeli lakos vallja: 1. 15 éves korában ment Érdre lakni és 20 évig lakott ott a kuruc háború előtt, aztán a háború elején Budára ment, majd Ráckeresztúrra és nem tért vissza Érdre. 2. A kuruc háború előtt Tárnok helység volt, és mikor a „kurucság" kezdődött, akkor pusztán hagyták és pusztán állott 3 évig. 3. Mikor Érdre ment lakni, más földesurat nem ismert, mint Szapáry urat, ki a kuruc háború előtt, nem tudja, mennyivel, halt meg. 4. Semmi. 5. Mint az előző tanú. 6. A kuruc háború előtt a deutrumban felsorolt helyek mind puszták voltak, mindenütt szabadon vadásztak, urat nem ismertek. 7. Mint a 6. tanú. 8. Nem tudja, mert nem lakott Érden. • Mrkonity (Mrkonyitty) Vince, 75 éves csepeli lakos vallja: 1. A kuruc háború előtt 20 évig lakott Érden, onnét Budára ment s ott két évig volt, azután még a kuruc háborúban visszament Érdre, ott lakott egy évig, onnét Ráckeresztúrra, onnét Csepelre költözött. 2. Míg ö Érden lakott, Tárnok falucska volt. 3. Mikor Érdre ment lakni, akkor Szapáry úr volt a földesúr, kinek haláláról nem tud semmit. 4. Semmi. 5. A vendégfogadó érdi földön van, mert az útig szántottak az érdiek, s az országút választja el az érdi és a tárnoki határt.