Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

• Jenéi Tóth (Jenej Tóth) György, 67 éves körösi lakos vallja: 3. Azt a régi kutat, mely Ónodi István kútjától 77 lépésnyire van, „mindenkor határban lenni tartotta", mert ő maga ásta a kutat harmadmagával, és mind az egyik, mind a másik rész addig mehetett el. 4. A Vezsenyről Ceglédre menő út mellett lévő kettős határt mindig a Tetétlen és Törtei közti igaz határnak tartották s addig mindkét részről békességesen bírták. A többiről semmit. • Szépe (Szipe) István, 48 éves körösi lakos vallja: 5. Tudja, hogy az a határ, mely a Tetétleni-szék szélén van, a Tetétlen és Kara közti igaz határ, mert mindig mindkét részről békességesen bírták. 6. A kútásásokról tudja, hogy azok a tetétleni határban történtek, mivel még a tanú is kaszált azon a széken, ahonnét Molnár Istvánné szénáját a fényszarusiak elhordták és a tetétleni társbirtokosoknak adták a dézsmát. 7. A rókalyukakat mindig „határszélben tartották" és addig mindkét részről békességesen bírták, sőt mikor egyszer a városiak a karai pusztán dinnyét vetettek, maga a tanú, ki szolga volt, megszólította Zsíros uramat, hogy a rókalyukakon belül Tetétlen felé vetettek dinnyét, s az azt mondta, nem kell,megengedni, hogy azon belül vessenek, mert az már tetétleni föld. 8. Semmi. 9. Az Oromhátat határnak tartották és mindkét részről csak addig bírták. 10. A tószegi Kőrösre menő út melletti halmocskát másképp Vaskapunak hívják, és mindig „határszélben" tartották és a tetétleni pusztát addig bírták. 13. A rókalyukakat mindig tetétleni, karai és tószegi határnak tartották. 14. Ahonnét a fényszarusiak Molnár Istvánné szénáját elhordták, az a terület a tetétleni pusztához tartozik, és ellenségeskedés nélkül bírták. A tanú is kaszált a társbirtokos urak engedélyével, sőt ahol az elhordott szénát felrakták a fényszarusiak, az is a tetétleni határban van. Nem hallotta eddig az esztendőig, hogy ott villongás lett volna. • Tunyoki (Thunyoki) János, 60 éves körösi lakos vallja: 3. Azt a kutat, mely 77 lépésre van Ónodi István kútjától, azt a Tetétlen és Törtei közti határnak tartották, s a tanú is szántott körülötte. 4. A Vezsenyről Ceglédre menő út mellett lévő kettős határt mindenkor a Törtei és Tetétlen közti igaz határnak tartották, és addig mindkét fél békességesen bírta. 5. A Tetétleni-szék szélében lévő határ a Tetétlen és Kara közti határ és addig a tetétleniek békességesen bírták. 6. „Azon kút ásásokat mindenkor tetétleni határhoz tartották". 7. Pásztor korában más pásztoroktól hallotta, hogy a rókalyukak a határ szélében vannak, s addig békével bírták. 8. Semmi. 9. Az Oromhátról régi pásztoroktól hallotta, hogy Karát és Tetétlent hasítja, s addig mindig háborgatás nélkül bírták. 10. A Vaskapunak nevezett halom melletti Tószegről Kőrösre vivő utat „határnak hallotta lenni". 13. A rókalyukakat Tószeg, Tetétlen és Kara közötti határnak tudja, s addig békességesen bírták. 14. Ahonnét Molnár Istvánné szénáját a fényszarusiak elhordták, azt háborgatás nélkül „Tetétlenhez bírták", Tetétleni-széknek is hívták, sőt tetétleni föld volt az is, ahová azt a boglya szénát lerakták.