Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

• Vargha István, 50 éves körösi lakos vallja: 4. A Vezsenyről Ceglédre menő út melletti kettős határt mindig a Törtei és Tetétlen közti igaz határnak tartották. Pásztorként járt ott 30 évvel ezelőtt. 5. A Tetétleni-szék szélén való hányást mindenkor Kara és Tetétlen közti igaz határnak tartották, ő maga a karai pusztán gulyás volt és sosem hallott egymás közti villongásról. 6. A kútásá-sokról dél felé „akkori pásztorságában" látta, hogy valóságos határok, és tovább nem is „tartották" a karai pusztát. 7. Semmi. 8. Az Oromhátat a tanú „akkori pásztorságában" határnak tartotta, és a karai földet addig bírták, és régi pásztoroktól is „annak hallotta". 11. Szemével látta, hogy Kis-Kecskés alatt egy kis tövisbokor alsó végén határ volt. Eleget hevert rajta. Hogy ki szántotta el, nem tudja. 14. Ahonnét Molnár Istvánné szénáját a fényszarusiak az idén elhordták, az tetétleni föld, mindig a tetétleniek bírták, és azon fölül dél felé határát is látta, sőt ahol az elhordott szénát lerakták, az a hely is a tetétleni határban van, mert a határon belül Tetétlen felől van lerakva. • Hajdú Mihály, 88 éves körösi lakos vallja: 3. Arról a régi kútról, mely Ónodi István kútjától 77 lépésre van, a törteli pusztán juhászkodván azt hallotta, hogy a „határszilben" van. Elég vizet hordott magának belőle. 11. A Kis-Kecskés alatti völgyben egy kis tövisbokron alul hányott határ volt. „Pásztorságában" eleget heverészett rajta. 12. Szépe István kertjén alul volt a határ, a maga szemével látta, (magyar—latin) 1731. No. 8. 502. Másodrendű nyomozás Beniczky (Benyiczky) Sándor részére Tárnok (Tárnok) területéről. A kérdéseket felsoroló rész (De eo utrum) hiányzik. A kihallgatott tanúk: • Vujkovics Mihály, 56 éves pesti lakos vallja: 1. A kuruc háború előtt 14 évig (a kuruc háború idején Budán lakott), utána pedig 7 évig lakott Tárnokon, s onnét 14 éve költözött Tabánba (Tobány) s azután Pestre. 2. Egy Ledenicza Vudankin nevű 80 éves görögtől hallotta, aki míg a török Bécs alá nem ment, Érden lakott s akkor más lakosokkal együtt pusztán hagyta a falut, hogy mikor a keresztények Budát megvették a töröktől, Tárnok helység puszta volt, és csak 14 évvel a kuruc háború előtt szállták meg. 3. Emlékszik arra, hogy a kuruc háború előtt 14 évvel, s azóta is mindig Szapáry (Czaparj) Péter volt a tárnoki, érdi és battai földesúr, kinek „mindenkor summát csunora [?] szoktak volt hordani", s ő a kuruc háborúban és utána is mindig birtokosa volt a nevezett jószágoknak a kuruc háború után 7 évig. 4. Hallotta, hogy az Újfalunál (Újfalu) lévő templomot és más mellette lévő templomokat egy „testvér báttya és nénje" csináltatták, mely utóbbi templomról azt is hallotta, hogy el-