Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
zonyos határ volt, melyet saját szemével is látott, mikor Kállay (Kállaj) István lerontotta. 7. A rókalyukakat mindig a Tetétlen és Kara közti határnak tartották. A tanú pásztor volt akkor, addig mindig békességesen élték. 8. A Kecskéi úton alul, mely Abony felé visz délre egy szántóföldön, melyet Mihályfi Gergely körösi lakos szántott, volt egy bizonyos és világos határ, melyet a tanú szemével is látott. 9. Az Oromhátat, mely alatt határhányások vannak, mindig határnak hallották, és akik alatta szántottak, mindig Zsíros uramnak fizették a dézsmát mint társbirtokosnak. 10. Azt a halmot, melyet Vaskapunak is hívnak, mely a Tószegről Kőrösre menő út mellett van, tartották a tetétleni határnak. 11. Néhai Zsíros uramtól mindig a Kis-Kecskés nevü halomról hallotta, hogy az a határ, és ugyanígy Szabó Jánostól, Muzslai (Muslai) Tóth (Tot) Jánostól és többektől. A Kecskés-halmon belül Tetétlen felé „szántásokat tettek", melyek után a dézsmát néhai Zsíros uramnak szokták kiadni. A tanú maga is dézsmás. 12. A Lajos István által tett szántásokat a tanú Zsíros uram részére dézsmálta meg mint tetétleni földet. 13. A rókalyukaknál érintkezett a tetétleni, a karai és a tószegi határ. Emlékszik rá, hogy „nyilvánvaló határ ki tedszék", ahol sokszor akadt össze tószegi gulyásokkal, s ott ültek és heverésztek. 14. Ahonnét az idén a fényszarusiak Molnár Istvánné szénáját elhordták, az a hely a tetétleni határban volt, sőt, ahová a szénát összerakták, az is tetétleni határ, azon fölül dél felé saját szemeivel látta a határt. • Tóth (Tóth) András, 45 éves körösi lakos vallja: 4. Hallotta Tóth (Tóth) Istvántól, ki a törteli földet élte, sőt maga is látta, hogy „azon kettős határon belül Tetétlen felé soha be nem mertek szántani s azokat tartották a Tetétlen és Törtei közti igaz határoknak". 14. Ahonnét Molnár Istvánné szénáját az idén a fényszarusiak elhordták, az a hely a tetétleni határban van, mert a tanú 8 éve a tetétleni társbirtokosok engedelméből békességesen bírta. • Milos Gergely, 70 éves körösi lakos vallja: 5. A Tetétlen és Kara közti határjárás során megállapított határról azt hallotta néhai Zsíros Mihálytól és Ványi Györgytől, hogy azok az igaz határok Tetétlen és Kara között. 6. Azon kút ásásakor hallotta, hogy az a határban történt. 7. A rókalyukakról azt hallotta, hogy azok a tetétleni és karai földet „hasítják", és addig a földet a tetétleniek békességesen bírták. 8. A Mihályfi Gergely által szántott földön, tudja, hogy az határ volt 20 évvel előbb, ezt ő maga is fennálló határnak ismerte. 9. Hallotta, hogy az Oromhát hasította mindig a tetétleni és a karai pusztát. 10. Semmi. 11. Néhai Zsíros Mihálytól hallotta, hogy a Kis-Kecskéshalom a határ, s azon belül a Tetétlen felé szántott földekről szedték a dézsmát Ványi urammal mint tetétleni földről. 14. Ahonnét az idén a fényszarusiak elhordták Molnár Istvánné szénáját az mindenkor tetétleni föld volt, melyet háborgatás nélkül bírtak, sőt ahová azt a boglya szénát rakták a fényszarusiak, azt is mindig tetétleni földnek tartották.
