Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

réthez, ahonnét ebben az évben a Fényszaru (Félszaru) lakói elhordták özvegy Molnár Istvánné szénáját. v

i(A kérdések hiányoznak.) A kihallgatott tanúk: • Olasz (Olasz) Jakab, 64 éves körösi lakos vallja: 1. Tudja, hogy a Mészáros János által bírt föld felső széle hasítja a tetétleni és törteli kun puszták határát, és hogy a Mészáros János által szántott földből a tetétleni társbirtokosok dézsmát és adót szedtek a sáskajárás ideje óta. 2. A régi kúthoz közel volt a tanú szérűje, ami Törteihez tartozott, és alsó része alatt a részesének szérűje volt, s ezt tetétleni földnek tartották. 3. Hallott a budai Bali (Bal)) Mihályról, aki a kuruc-járás után csakhamar meghalt, hogy a régi kút, mely most a nemrég Ónodi István által csinált kúttól 77 lépésnyire van, a határban lenne. Ezt akkor hallotta, Bali Mihálytól, mikor néhai Zsíros (Siros) Mihály, Beretvás János és Ványi (Vanyi) István a tetétleni határokat járta. 4. Semmi. 5. Hallotta, hogy azt a földhatárt mindig igaz határnak tartották. A néhai Szőcs Mihály addig bírta a tetétleni pusztát, az a határ pedig a tetétleni pusztát és a Kara nevü kunnak a pusztáját hasítja. 6—9. Az Oromhátat, mely alatt határhányások vannak, Zsíros Mihály és mások a Tetétlen és Kara puszták közötti határnak tartották, és a tetétleni pusztához békességesen bírták. 10. A Tószegi út melletti halmot, melyet Vaskapunak hívtak, mindig tetétleni földnek tartották az úton fölül, az úton alul pedig karai földnek, és egészen addig az útig a tanú mint tetétleni földet szántotta. 11. Semmi. 12. Hallotta Szépe (Szipe) Istvántól, hogy Katona Gergely Tetétlenre vitette a dézsmát. 13. Jó Gergelytől, Szépe Istvántól és Beretvás Jánostól hallotta, hogy a rókalyuknál találkozott a tetétleni, a karai és a tószegi határ. • Czira Gergely körösi nemes vallja. Egyebet semmit sem tud, hanem amikor a török tábort Bécs alatt megverték, azután Kőrösre „szakadt", s atyjával együtt él. Egy télen, mikor Molnár Istvánné szénáját a fényszarusiak elvitték Kara pusztára, azt a darabot, ahonnét elvitték, Tetétleni-széknek hallotta nevezni, és azután, mikor Kőrösön lakott, hallotta, hogy azt mindig a tetétleni társbirtokosok bírták. • Katona Gergely, 50 éves körösi lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. Azt a régi kutat, mely 77 lépésre van Ónodi István kútjától, 30 évvel korábban, mikor a tanú pásztor volt, mindig a tetétleni pusztához tartozónak mondták, ő maga is járt ott a marháját itatva. 4. A kettős határt a Ceglédre vivő Vezsenyi út mellett mindig a Tetétlen és Törtei közti igaz határnak hallotta néhai Ványi Istvántól, és a „pásztorságban" is békességesen bírták mindkét részről. 5. Mindig igaz határnak hallotta Karát és Tetétlent hasító határt, és egészen addig békességesen bírták a tetétleni pusztát. 6. A három kút jelét és a mellette lévő több ásottakat (?) is mindig tetétleni határnak hallotta, és mindig szabadon élték a tetétleni pusztához. Azon kutakon felül dél felé kb. 74 lépésnyire, bi-