Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

Semmi. 7. Nemrégen hallotta, hogy „azon bércen túl, amint most az ugarok vannak, azon túl péceli földnek, a tallókat pedig isaszeginek azon által egyenesen a Szarkás berek mellett lévő hármas határig tudja, hogy azon hármas határ egyike isaszegi, másika péceli, harmadika felső tárcsái határokat hasítja s különbözteti." 8. Addig békességben bírták az isaszegi földet. • Pap János, 80 éves kókai lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. Amely malomhelyet mutattak a Rákos folyásán, ott állt a tarcsaiak malma az isaszegi határban. Az elpusztulván, valamely csapók építettek azon a helyen kallómalmot. 4. A tarcsaiak azt a malomhelyet az isaszegi uraságtól bérelték, a kallómalom után pedig a csapók fizettek-e, nem-e, nem tudja. 5—6. Semmi. 7. A Szarkásbereknél (Szarkás Berki) megmutatott hármas határ egyike péceli, másika isaszegi, harmadika felsőtarcsai. 8. Mindenkor békében bírták a tárcsái földet. • Nagy István, 65 éves csíktarcsai lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. A mutatott malomhely az isaszegi határban van, s azt az isaszegi földesúrtól bérelték, miután az elpusztult, helyén kallómalmot építettek, nem tudja, kik. 4. A malomhelyet az isaszegi uraságtól bérelték, de nem tudja, mennyiért, mert „akkoron még bíró házához nem járt". 5. A malomhelyen fölül lévő erdőt „tudja, hogy Isaszeghez bírták, mert mind tarcsaiak, mind csabaiak az isaszegi uraságtúl fáját árendáltak, mezeit pedig szadaiak bírták". 6. Semmi. 7. A bodzabokornál lévő hármas határt ismeri. „Ezek egyike a tárcsái, másika a péceli, harmadika az isaszegi földeket hasítja". 8. Emlékezettől fogva hármas határig békében bírták a földet. • Varga (Vargha) András, 60 éves csabai lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. Amely malomhelyet mutatták a Rákos vize folyásán, az az isaszegi határban van, s a csíktarcsaiak építették. Miután ez elpusztult, kallómalmot építettek rajta. 4. A csíktarcsaiak azt a malomhelyet az isaszegi uraságtól bérelték. 5. A malomhelyen fölül lévő erdőt Isaszeghez bírták a csabaiak. Falustul az isaszegi uraságtól esztendőnként árendáltak a fáját, jármától egy máriásban megalkudván. Azt hozzáadván, amidőn Szent György napja (április 24.) közelgett, sokan a gazdák közül fát vágván azon erdőben, a Szilas nevü völgyben, amely már a péceli határba esik, hordtak azon okból, hogy Szent György-nap után idejében hazahordhassák háborgatás nélkül. 6—8. Semmi. • Dudás (Dudás) Pál, 80 éves csabai lakos vallja: 1—2. Semmi. 3—5. Mint az előző tanú. Hozzáadva, hogy bizonyos csíktarcsai három ember bírta a mutatott helyen lévő malmot, s minden évben egy csikó lovat adtak az isaszegi magyar uraknak. A kallómalmot utána isaszegi csapók építették. 6—8. Semmi. • Puskás Mihály, 90 éves szadai lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. A Rákos folyásán, a malom helyén, melyet mutattak neki, a tarcsaiaknak malmuk volt mint isaszegi határban. A többire semmit. 5. Tudja, hogy a malom fölül lévő erdő Isaszeghez tartozik, s az erdő között lévő laposokat a szadaiak kaszálták