Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

és mezeit élték, szántották kb. 40 évig mint pusztát, és isaszegi úrtól árendál­tak. 6. Nem emlékszik, hogy meddig bírták. 7. Tudja, hogy a bodzabokornál lévő hármas határ egyike isaszegi, másika péceli, harmadika tárcsái határ. 8. Mindeddig bírták, a török időben is, az isaszegi földet. • Cseszkó (Cseszkó) István, 60 éves szentlászlói lakos vallja: 1. Mint az első kókai tanú. 2. Hallotta, hogy mikor 32 éve járták a határokat, akkor a ne­vezett határt igaz isaszegi és péceli határnak meghagyták. 3. Mint az első ta­nú. 4. A tarcsaiak az isaszegi úrtól, Esterházytól (Eszterhazj) árendáltak a tö­rök világban. 5. Azt az erdőt mindig Isaszeghez bírták. 6. A Szilas-völgy far­kánál lévő határtól, át a vizén, egyenesen Szörvény-berken keresztül, át a Kis­halomnak egyenesen megy az isaszegi határ. 7. A Kis-halomtól a bodzabok­ron belül lévő hármas határra, ami az isaszegi, a tárcsái és a péceli földeket külömbözteti meg. 8. Mindenkor, a török időkben is, azon hármas határig bé­kességben bírták az isaszegi földet. Ezeket onnét tudja, hogy gyermekkorától fogva juhászkodván, atyjával az isaszegi határban őrizte a szentlászlói juho­kat. A szentlászlóiaknak (Szent Laszlo) szabad volt az isaszegi földet is bírni, mert egy úré volt, az Esterházy uraké. Sokszor fordult meg a juhokkal az em­lített határokon. • Gonda György, 87 éves szentlászlói lakos vallja: 1. Hallotta, hogy a Szi­las-völgy-farkánál lett volna valamely határ, de rajta sohasem volt, csak „most in oculata". 2. Igen, helyben hagyták akkor is. 3. Tudja, hogy a Rákos vizén mutatott malomhely az igaz isaszegi határban van. A tarcsaiaknak malmuk volt ott, s az elpusztult, s mikor Isaszeget megszállották, helyébe kallómalmot építettek. 4. A malom után a tarcsaiak az Esterházy uraknak árendát fizettek. 5. A malmon fölül lévő erdőt és mezőt mindig Isaszeghez bírták a szentlászlói lakosok, mivel egy uruk volt, szabad volt nekik az isaszegi földet „marhájok­kal élni", s azon szántani, kaszálni. Isaszeg akkor puszta volt. 6—7. A ma­lomhelytől át a vízen, föl a hegybércnek, a berek melletti Kis-halomra megy az isaszegi határ. Onnét a bodzabokornál lévő országúton keresztül át a hár­mas határra, ami az isaszegi, felsőtarcsai és péceli határokat különbözteti meg. 8. Mindenkor, még a török időkben is, addig szabadon bírták az isaszegi földet. • Matusek Sebestyén, 40 éves sápi lakos vallja: 1—2. Semmi. 3. Tudja, hogy a mutatott malomhely, melyen régen a tarcsaiaknak malmuk volt, az isaszegi határban van. Miután ez elpusztult, és Isaszeget megszállták, az isa­szegi csapók kallómalmot állítottak a helyébe. 4. A tarcsaiak az isaszegi ura­ságnak fizettek a malomhely után. A csapók pedig a faluval megegyeztek, ezt a tanú jól tudja, mert akkor Isaszegen lakott, gyermekségétől fogva ott nevel­kedett. 5. A malomhelyen fölül lévő erdőt mindig az isaszegi határhoz bírták. 6—8. A nevezett malomhelytől át a Rákos vizén, föl a hegynek a berkecske mellett, melyet Szörvény-bereknek neveznek, a mostani ugarok között a kis

Next

/
Thumbnails
Contents