Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
lotta ezelőtt kb. 30 évvel, mikor Kókán lakott, hogy viták voltak a Pécel és Isaszeg közötti határok miatt. Akkor is, mint most, a nevezett hányást tartották igaz határnak. 3—4. Hallotta, hogy a mutatott hányáson felül, a Rákos vizén a török időkben malom volt, melynek helyét most is megmutatta. Ezt a tarcsaiak az isaszegi uraságtól, az Esterházy (Eszterházy) grófoktól évi 10 tallérért árendáltak. A tárcsái malom pusztulása után az isaszegi csapók kallómalmot építettek a helyén, s gondolja, hogy az uraság azt sem engedte nekik ingyen. A malomhely az isaszegi határhoz tartozik. 5. Emlékszik, hogy a nevezett határon fölül lévő erdőt az isaszegiek bírták, ő maga is kaszált ott, s onnét tavaly péceli lakosok elhordták az isaszegiek árpáját. 6. Hallotta, hogy a Szilas-völgy-farkánál lévő határtól „az Rákos folyásán által fel az hegynek a bérc mellett, kit is most Szürvény Berknek nevezni hallotta", megy az isaszegi határ, mint ahogy most is mutatták, ahonnét a péceliek elhordták az isaszegiek szénáját, az isaszegi föld. 7. Emlékszik arra, hogy azon bérctől vagy „Szörvény Berektül" egyenesen mostani szántóföldek végén ezelőtt kb. 30 évvel a többi akkori tanúkkal együtt mentek egyenesen az Isaszegről Pestre menő országúton keresztül a közeli bodzabokornál lévő hármas határra, melyet most is megmutatott, ahol a péceli, tárcsái és isaszegi földek határai „megegyeznek", s melyek ma is a három helység közötti igaz határok. 8. A nevezett három határig békességesen bírták az isaszegi határt. • Varga (Vargha) András, 63 éves kókai lakos vallja: 1. Mint az előző tanú. 2. Hallotta, hogy a nevezett határokat, mikor 30 éve megjárta őket az isaszegi és a péceli uraság bizonyságokkal, akkor is igaz határnak vallották, s meg is hagyták. 3. Tudja, hogy azon a hányáson felül volt a csíktarcsaiak malma, mely sokszor őrölt. Mikor ez elpusztult, az isaszegi csapók kallómalmot építettek, úgy mint isaszegi határba. 4. A csíktarcsaiak (Csik Tárcsa) az isaszegi uraságtól bérelték a malomhelyet, s úgy gondolja, hogy az isaszegi csapók is fizettek földesuruknak, de hogy mennyit, azt nem tudja. 5. A nevezett határon felül való erdőket mindig az isaszegiek bírták, mert „csabai lakosok falustul árendáltak az isaszegi uraságtól". 6. A megnevezett határtól egyenesen a Rákos folyásán át a hegy bérce felé, mindenkor addig hallotta, hogy tartották az isaszegi határt, amint most is e tanú addig tartja. Az a hely, ahonnét Isaszeg szénáját a péceliek elhordták, isaszegi föld. 7. Onnét át a bodzabokornál lévő hármas határig, tudja bizonyosan, hogy isaszegi, péceli és felsőtarcsai földeket bírtak, és az a hármas határ az említett három helység határait különböztette. 8. A hármas határig békében bírták az isaszegi földet. • Nagy János, 68 éves kókai jobbágy vallja: 1—2. Semmi. 3. Tudja, hogy a Rákos vize folyásán megmutatott malom helyén volt a csíktarcsaiak malma, melyet az isaszegi uraságtól béreltek mint Isaszeghez tartozó földet. Ez elpusztult, és helyén az isaszegi csapók kallómalmot építettek. 4. E malom után a tarcsaiak fizettek az isaszegi földesúrnak, de nem tudja, mennyit. 5—6.
