Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

3. Úgy-e a nevezett hányástól valamennyire feljebb, a Rákos vize folyásán még a törők időkben malom állt, melyet tárcsái malomnak hívtak, s arról azt tartották, hogy az isaszegi határban van. Ez idővel elpusztult, úgy-e a kuruc háború előtt kallót építettek annak a helyén, s akkor is az isaszegi határhoz tartozott? 4. A nevezett malom és kalló után a péceli vagy az isaszegi földesúrnak fizettek-e a tarcsaiak és a „kallónak urai" cenzust vagy árendát? 5. A határon „felül való" erdő is Isaszeghez tartozott-e? 6. „A Szillas völgye farkánál lévő határtól egyenesen napnyugatnak a Rákos folyásán által az ellenben lévő bércnél szörvény (?) Beregh mellett megyén az isaszegi határ?" 7. Tudja-e, hogy a nevezett bérctől nyugat felé egyenesen az Isaszegről Pestre menő országútnak és azon keresztül át a közeli bodzabokornál lévő hármas hányásra megy az isaszegi határ, és onnan megegyezik a péceli és felsőtarcsai (Fölső Tárcsa) határokkal. 8. Nemde addig békességesen bírták, még a török időkben is, az isaszegi határt? A kihallgatott tanúk: • Tóth (Totth) György, 70 éves kókai lakos vallja: 1. Tudja, hogy a Szilasvölgye-farka mellett mutatott hányás mindig igaz határ volt Isaszeg és Pécel között. 2. Ezelőtt 30 évvel vitás volt a határ az isaszegi és péceli uraságok között. A többiek között a tanú is megjárta a határokat, s a megmutatott hányást igaz határnak vallották, s most is annak vallja. 3. A török időkben a nevezett hányáson felül, a Rákos folyásán volt a tarcsaiaknak malmuk, s az az isaszegi határban volt, s a malomhelyet most is megmutatta. Elpusztulván, Buda bevétele után a kallómalmot az isaszegi szűrszabók vagy csapók építették azon a helyen. 4. Tudja, hogy azon malom után a tarcsaiak fizettek az isaszegi uraságnak, a kallómalom után, mivel isaszegi lakosok voltak, akik járatták. Gondolja, hogy „ingyen az uraság nem engedte". 5. Az említett határon fölül lévő erdő mindig az isaszegi határhoz tartozott. 6. A Szilas-völgye-farkánál megmutatott határtól, a Rákos folyásán át a hegynek, ahonnét a péceliek elhordták az isaszegi szénát, megy az isaszegi határ. E helyről a péceliek elhordták az isaszegi szénát, megszemlélve azt a helyet, tudja bizonyosan, hogy igaz isaszegi földhöz tartozandó. 6. Tudja, hogy „az ország útja mellett keresztül által Porcza bokornál neveztetett hármas hányásra", melyek egyike az isaszegi, másika a péceli, harmadika a tárcsái földet hasítja, megy a mostani ugarszántás között az isaszegi határ, mint ahogy ezelőtt kb. 30 évvel bejárta. De azóta erre nem járt, bizonyosan nem emlékezhetik rá, s nem tudja megmutatni, mert most az a rész fel van szántva. 7. Emlékszik rá, hogy a hármas hányásig mindig, a török időkben is szabadon bírták az isaszegi földet. • Molnár János, 76 éves kókai lakos vallja: 1. Tudja, hogy a Szilas-völgy mellett lévő megmutatott hányás igaz határ Isaszeg és Pécel között. 2. Hal-