Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

15. Abonyi Bene István, ugyanazon úrnak 60 éves jobbágya vallja: Az elsőre: tudja, hogy Bérceinek Szentmártontól külön határa nem volt, mindig, mint saját földjüket bírtak és kaszálták. Külön földesuruk sem volt. A másodikra: a hosszú völgyet is szabadon kaszálták. A harmadikra: semmi. A negyedikre: semmi. 16. Abonyi Bene György, ugyanazon úrnak 62 éves jobbágya vallja: Bérceinek Szentmártontól külön határa nem volt, mindig úgy bírták és kaszálták, mint saját földjüket. Külön földesurukról sem tud. A harmadikra: semmi. A negyedikre: semmi. 17. Abonyi Bari Dömötör, ugyanazon úrnak 60 éves jobbágya vallja: Az elsőre: Bérceinek Szentmártontól külön határa nem volt, mindig úgy bírták és kaszálták, mint a magukét. Más földesurukról sem tud. A másodikra: a hosszú völgyet szabadon kaszálták. A harmadikra: semmi. A negyedikre: semmi. 18. Abonyi Kis György, ugyanazon úrnak 62 éves jobbágya vallja: Az elsőre: Bérceinek Szentmártontól külön határa nem volt, úgy bírták és kaszálták, mint saját földjüket. Más földesurukról sem tud. A másodikra: a hosszú völgyet szabadon kaszálták. A harmadikra: semmi. A negyedikre: semmi. 19. Abonyi Hegedűs Pál, ugyanazon úrnak 60 éves jobbágya vallja: Az elsőre: Bérceinek Szentmártontól külön határa nem volt, mindig úgy bírták és kaszálták, mint a magukét. Más magyar uruk sem volt. A másodikra: a hosszú völgyet szabadon kaszálták. A harmadikra: semmi. A negyedikre: semmi. 20. Szelei Miklós (Milos!) János, Hanvay (Hamvaj) Ferencnek 60 éves jobbágya vallja: Az elsőre: mindig a szentmártoniak bírták azt a területet, melyet most Árkos-Berceinek hívnak, külön földesuráról nem tud. A másodikra: a hosszú völgyet a szentmártoniak kaszálták és a mellette való hátat hívták Bercel-hátnak, s ennek kettős határa Irsa felől van. A harmadikra: semmi. A negyedikre: Szentmártonhoz közelebb van az a hely, ahol az ónodiak elhajtották a tassi ménest, mint az Irsa és Szentmárton közti határhoz. 21. Szelei Czakó Mihály, Battik Péternek 45 éves jobbágya vallja: Az elsőre: mindig a szentmártoniak bírták a most Árkos-Bercelnek nevezett földet, külön földesuráról nem tud.